Magyarországon a járvány nem vezetett a fiatalok munkanélküliségéhez – jelentette ki Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek.
Az interjúban az államtitkár kifejtette: Európa többi országával szemben Magyarország elkerülte a fiatal, 25 év alatti munkavállalók és a pályakezdők tömeges elbocsátását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a fiatalok foglalkoztatottsága októberben már megközelítette a járvány előtti szintet.
Az érintett korcsoportban a munkanélküliségi ráta még a 2019. októberinél is alacsonyabb volt. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország mellett egyedül Ausztriában csökkent a fiatalok munkanélkülisége. A 27 tagállamban az átlagos 15,3 százalékos ifjúsági munkanélküliség egy év alatt 18 százalékra nőtt, több mint négyszázezer fővel – tette hozzá.
Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a fiatalok állásának megőrzéséhez érdemben járultak hozzá a kormány gazdaságvédelmi intézkedései, az átfogó programoknak köszönhetően több mint egymillió magyar részesülhetett valamilyen munkaerőpiaci vagy képzési segítségben, a munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programok fiatalok tízezreinek elhelyezkedését segítik a járvány eleje óta.
A júniusi foglalkoztatási mélypont óta mintegy húszezerrel dolgoznak többen a 25 év alattiak közül – állítja az államtitkár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján. A nyári hónapok után is folytatódott a javulás, ősztől további több mint tízezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma a fiatalok körében, arányuk pedig egyre kisebb a munkát keresők között.
Bodó Sándor szerint Magyarország továbbra is az unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. A regisztrált álláskeresők száma öt hónapja csökken.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportnak az október közepén indult el a Vállalkozások munkaerő-támogatása elnevezésű program, amelyben a részt vevő munkáltatóknak öt hónapon keresztül havi százezer forintos támogatást ad az állam, ha fiatalokat alkalmaznak. A kormányhivatalokhoz rövid idő alatt olyan mennyiségű kérelem érkezett, ami egyértelműen azt mutatja, hogy van igény a fiatalok foglalkoztatására.
Elmondta: a gazdasági visszaesés időszakában a fiatalok jelentik az egyik legsérülékenyebb munkavállalói csoportot, ezért külön figyelmet fordít rájuk a kormány. A munkahelyük megőrzésének eredményeit jól jelzi, hogy az NFSZ adatai sem a 25 év alattiaknál, sem a pályakezdőknél nem jeleztek megnövekedett, a járványhelyzettel összefüggő, nagyszámú regisztrálót. Ez pedig egyértelműen arra utal – mondta Bodó Sándor –, hogy nem került sor a fiatalok tömeges elbocsátására.
Az interjúban az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben is azért dolgozik, hogy a munkahelyeket tartósan megőrizzük, és tovább ösztönözzük a gazdaság növekedését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adatokat a fiatalok álláspiaci lehetőségeinek folyamatos bővülése is alátámasztja, hiszen munkájuk iránt egyre nagyobb a kereslet az IT-szektorban, a tudományos és műszaki tevékenységekben, az építőiparban, a kereskedelemben és a pénzügyi szolgáltatásokban.
A fiatalok javuló munkaerőpiaci helyzetéhez a nyári diákfoglalkoztatás és a szezonális munkalehetőségek is hozzájárultak, de persze továbbra is igaz, hogy minél magasabb valakinek a végzettsége, annál könnyebben tud elhelyezkedni. Ennek megfelelően a diplomás munkanélküliség aránya nagyon alacsony, mindössze egy-két százalék.
Hogy volt régen...?
