Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében – adta hírül az MTI.
Az Országgyűlés megszavazta Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit, 137 igen szavazattal 53 nem ellenében. A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
A kormány a veszélyhelyzetben – a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – rögzíti a jogszabály.
Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja.
A parlament továbbá megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeleteket. Kimondta azt is, hogy a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az Ab elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület ügyrendjétől.
Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.
A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.
Kiegészül a Büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással. A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés. Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. A jogszabály hatályvesztéséről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.
Áder János államfő már hétfőn elrendelte a jogszabály kihirdetését. A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában az államfő kiemelte: a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.
A jogszabállyal kapcsolatos hétfői és egy héttel ezelőtti vitáról azt írta: az részben az eddig megtett intézkedésekről, részben a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt. Az eddig megtett intézkedéseket senki nem tartotta indokolatlannak vagy a demokráciára nézve veszélyesnek – mutatott rá –, ugyanakkor az ellenzéki képviselők annak ítélték a kormány jövőbeni „korlátlan” felhatalmazását. Ezért Áder János két kérdést kiemelten vizsgált, és megállapította: a kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér. Arra a felvetésre, hogy korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően, vagyis „mindent megtehet-e” a kabinet, az államfő azt közölte: nem, a kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik. Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad – tette hozzá –, a járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.
„Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje” – mondta a köztársasági elnök. A további vitákhoz Kossuth Lajosnak a felirati vita során, 172 évvel ezelőtt megfogalmazott szavait ajánlotta: „az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (…) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára”.
Hogy volt régen...?
