Súlyos bajban a sürgősségi háziorvosi ellátás: már a néhány évvel ezelőtti óradíj duplájáért is nehezen találnak ügyeletet vállaló orvost az ezzel foglalkozó, önkormányzatokkal szerződő szakcégek. A költségeket az önkormányzatok nem mindenhol tudják vállalni. Hajdú-Bihar megye déli felén – az ország leghátrányosabb helyzetű térségeinek egyikében – az ügyeletet biztosító vállalkozás körzetek összevonásával próbál úrrá lenni a nehézségeken. Így azonban olyan nagy terület jött létre, hogy az orvos mintegy egy óra alatt jut el egyik végéből a másikba.
A térségben a két körzetközpont eddig Derecskén és Hosszúpályiban működött. Ezek január elsejétől azonban – derecskei központtal – egy körzetet alkotnak, amelybe összesen 11 elszórtan elhelyezkedő település tartozik.
Az ügyeleti ellátás nehézségeiről évek óta beszélnek a szakemberek. Többükkel egyeztetve elmondható, a hajdú-bihari eset nem egyedi. Ezt erősíti a szóban forgó körzetben ellátást biztosító Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. ügyvezetőjének az önkormányzatok részére küldött levele is. Ebben Kissné Legeza Zsuzsa ügyvezető felidézi: miközben a kormány – felismervén az egészségügyi ellátásban dolgozók alacsony jövedelemszintjét – három év alatt a szakdolgozók bérét 89 százalékkal, míg az orvosokét 79 százalékkal emelte, az ügyeletek finanszírozásának emelése elmaradt. Ez komoly bérfeszültséget okozott, ami csak fokozza az egyébként is jelentős orvoshiányt.
Hiszen ahová nappalra sem találnak orvost, oda éjszakára sem. Ügyeletet ugyanis jellemzően nem a háziorvosok vállalnak, hanem más területekről érkező szakorvosok, mentőorvosok, pályakezdők és olyanok is, akik kifejezetten az ügyeleteken dolgoznak. Mindez pedig tovább húzza felfelé az óradíjakat.
Berényi András, Hosszúpályi fideszes polgármestere érdeklődésünkre azt mondta, míg hét éve még kétezer forintos óradíjért is kaptak ügyeletes orvost, ma már ennek a duplájába kerül. És mivel 2005 óta nem történt érdemi ügyeleti alapdíjemelés, a készenlétet ellátó cégeknek maguknak kell a magasabb orvosi bért előteremteni. Ezt pedig a finanszírozásukat adó „másik lábtól”, az önkormányzatoktól kénytelenek a szolgáltatási díj emelésével kérni (Derecskén tavaly év közben is emelkedett.)
Az 5600 lelkes Hosszúpályi esetében például az eddigi évi 3,2 millió forint helyett 24 milliós kiadást jelentett volna, amit azonban az önkormányzat nem tudott vállalni. A polgármester elárulta, a helyiek azt mondták neki, inkább épüljön járda, és legyen a köves út felújítva, de 24 millió forintért ne „altassák” az ügyeleten az orvost. Utalva arra, hogy gyakran munka nélkül telt az ügyelet. Ha valakinek baja van – fogalmazott Berényi –, megvárják, amíg Derecskéről kiérnek. Ha sürgős eset fordul elő, akkor pedig a mentőt riasztják. A településvezető az eltelt másfél hónap tapasztalatairól azt mondta, ugyan hallott elégedetlenkedő hangokat, konkrét panasz az ügyelet átszervezése miatt nem érkezett hozzá.
Egy derecskei háziorvossal is beszéltünk, hozzá sem jutott el fennakadásról szóló probléma. Ám arra felhívta a figyelmet, hogy ha egy háziorvos ügyeletet vállal, az mindenképpen jogsérelemmel jár: a betegé azért, mert neki joga van a pihent orvoshoz, az orvosé pedig azért, mert neki pedig a szabadidőhöz, a pihenéshez. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha van elegendő orvos. Ami Magyarországon régóta nincs így. Különben a Világgazdaság írta meg, hogy a februári adatok alapján összesen 422 tartósan betöltetlen háziorvosi praxisttartanak számon az országban.
Kincses Gyula egészségügyi szakpolitikus – korábbi egészségügyi államtitkár – szerint az alapellátással együtt sodródik a sürgősségi ellátás is a működésképtelenség szélére. Szerinte a jelenlegi háziorvosi rendszerre telepített ügyeleti hálózat nem életképes. Mint mondta, függetlenül, a sürgősségi ellátórendszer részeként volna célszerű működtetni, akár a mentőállomásokra telepített hálózat részeként.
Magyar Hang
Hogy volt régen...?
