Kaposváron, a somogyi megyeszékhelyen uniós támogatással elsőként helyeztek üzembe helyben megtermelt biogázt hasznosító buszflottát. A város 650 millió forintos uniós támogatást nyert el közösségi közlekedésfejlesztési stratégiájának kidolgozására.
A szerződést Kutnyánszky Zsolt Krisztián közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és Turnai Károly, a Kaposvári Közlekedési Zrt. vezérigazgatója írta alá. Mosóczi László (képünkön), az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a kormány támogatásával több mint 136 milliárd forinttal fejlődött eddig Kaposvár és térségének közlekedése. Hozzátette, hogy hamarosan fogalomba áll két Székesfehérváron gyártott, elektromos busz is.
Mosóczi László elmondta, az elnyert forrás révén valósulhat meg egy előkészítő projekt, amely hosszú távon alapozhatja meg Kaposvár közlekedésének jövőjét, és lehetővé teszi, hogy a következő fejlesztési ütemekben egész Európában ritkaságszámba menő innovációk szolgálják a város kényelmét. A városvezetés környezetvédelem iránti elkötelezettségét mutatja az is – jegyezte meg –, hogy itt épült meg Közép-Európa legnagyobb napelemparkja.
Beszélt arról is, hogy a kormány kiemelt szakpolitikai törekvése minden megyei jogú város bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba. Ez Kaposvár esetében várhatóan két év múlva válik teljessé a megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseknek köszönhetően.
Szita Károly polgármester arról emlékezett meg, hogy két évvel ezelőtt négy fő pontban foglalták össze a kaposváriak, milyen várost szeretnének 2030-ra. Az első, legyen mindenkinek munkája és magasabb jövedelme. A második a gyermekvállalás segítése. A harmadik, hogy Kaposvár legyen az ország egyik legegészségesebb városa. A negyedik kitűzött cél a fenntarthatóságról, az energiafüggetlenségről, a jövőről, „vagyis gyermekeink és unokáink életminőségéről szól” – fogalmazott a polgármester, felsorolva, hogy mit tett már a város a megfogalmazott célokért. Hangsúlyozta, hogy a magyar városok károsanyag-kibocsátásában a legnagyobb szennyező az ipar és a közlekedés, Kaposvár tervei között pedig az szerepel, hogy a közlekedését európai színvonalúra emelje a zéró emissziós közlekedési eszközök lehetőségének minél hatékonyabb felhasználásával. Nemcsak a tömegközlekedésben, hanem például a szemétszállításban is.
A polgármester elmondta, hogy az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően jött létre a város biogázzal üzemelő buszflottája, épült meg egy korszerű telephely a buszok számára, és utolsó ütemként két elektromos buszt is beszereznek. Az új támogatási szerződés egy 6 milliárd forint értékű fejlesztési program beindításának lesz az alapja. Ez teszi lehetővé, hogy a jövőben újabb elektromos buszokat vegyen a város, új buszmegállók létesüljenek, új és korszerű utastájékoztató rendszer épüljön ki, vagy mobilalkalmazással láthatóvá váljon, hol van szabad parkolóhely – sorolta. Kaposvár célja, hogy 2026-28-ig lecserélje valamennyi bordó buszát elektromosra.
Turnai Károly, a Kaposvári Közlekedési Zrt. vezérigazgatója kérdésre elmondta, hogy a két új elektromos buszt már legyártották, most zajlik a műszaki vizsgáztatásuk, és az új év első hónapjaiban állnak forgalomba. A meglévő buszpark kisebb méretű tagjaihoz hasonlóan 12 méter hosszúak, 28 ülőhellyel, és 77 utast tudnak egyszerre szállítani.
Gelencsér Attila (Fidesz) országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, Kaposvár sokat tett és tesz a klímavédelemért, a zöldközlekedésért. Szólt arról is, hogy Magyarország, amelynek célja 2050-re klímasemlegessé válni -, a szén-dioxid-kibocsátását csökkenteni tudta a gazdasági növekedése mellett is, szemben néhány más országgal. Az EU-ban Magyarország régóta megfogalmazott javaslata, hogy a klímavédelem árát ne a lakossággal, hanem a szennyezővel fizettessék meg.
Hogy volt régen...?
