A kormányzati fejlesztéspolitika három legfontosabb területének nevezte Budapesten a közlekedés fejlesztését, az otthonteremtést és a minőségi zöldterületek növelését a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, Fürjes Balázs.
A múlt héten tartott Dinamikus városfejlesztés címmel megrendezett, online építőipari konferencián beszélt erről az államtitkár: a megjelölt három területen a fejlesztések önállóan, kormányzati projektekben, illetve szoros együttműködésben a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal valósulhatnak meg.
A közlekedésfejlesztés legfontosabb céljai között említette, hogy jobb legyen a közösségi közlekedés, kevesebb legyen a forgalmi dugó, és legyen tisztább a levegő Budapesten. A legnagyobb kihívásnak Fürjes Balázs azt jelölte meg, hogy a Budapest belső részére a külső kerületekből és az agglomerációból naponta autóval érkező egymillió embernek legalább a harmada, de akár negyven százaléka is átválthasson közösségi közlekedésre, illetve elkerülhesse a belvárost. Ehhez Fürjes szerint három dolog szükséges: a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a belvárost kikerülő, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése, valamint az autók letételét támogató P+R parkolóhálózat fejlesztése a külső csomópontokon.
Az államtitkár kiemelte, a kormány az elmúlt években is erőteljesen fejlesztette Budapestet, a közlekedési fejlesztések közül kiemelte, a 4-es metró befejezését, a 2-es metró felújítását és a 3-as metró felújítási költségeinek biztosítását. Továbbá – mint mondta – partnerei voltak Tarlós István korábbi főpolgármesternek az 1-es villamos meghosszabbításában és a 3-as villamos felújításában. Kormányzati támogatással 2013-tól 2022-ig 1639 új tömegközlekedési jármű áll forgalomba Budapesten – mondta az államtitkár.
A megjelölt három fejlesztési terület kapcsán azt hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a hétköznapokat kell élhetőbbé, könnyebbé tenni a budapestiek számára, „nem magasztos ideológiai ügyekkel kell foglalkozni, hanem a városi konkrét problémák megoldására kell válaszokat keresnünk”. Mint kifejtette, a jobb tömegközlekedés szerinte azt jelenti, hogy a közösségi közlekedés eszközeivel gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással jussanak el az emberek a úticéljukhoz. Megjegyezte azt is, hogy a belső területek közlekedési nehézségeit nem lehet „csak a belvárosban megoldani (...), egy vödör sárga festék ötletszerű szétlocsolása nem megoldást, hanem inkább káoszt hoz a budapesti közlekedésben”.
Az államtitkár hangsúlyozta: folyamatosan fejleszteni kell a tömegközlekedést, javítani kell annak elérését, javítani kell a tömegközlekedési eszközök közötti kapcsolatokat, az infrastruktúrát, a járműveket, valamint jobban össze kell hangolni a tömegközlekedési eszközök menetrendjét és javítani kell az utastájékoztatást.
A kormányzati kulcsprojektekről szólva beszélt az államtitkár a HÉV-vonalak és a járművek felújításáról is. Készül egy megvalósíthatósági tanulmány arra, hogy összeköthető legyen az északi és a déli HÉV-vonal. Az új, klimatizált, akadálymentes HÉV-szerelvények 2023-tól érkezhetnek majd meg Budapestre.
Fürjes Balázs azt is elmondta, elhatározták Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával, hogy „leraknak a kormány asztalára egy elővárosi, budapesti és agglomerációs vasúti stratégiát”. A 15 éves stratégia célja az lenne, hogy minden elővárosi vasútállomásról – a hárommilliós várostérségben - óránként legalább négy vonat induljon Budapestre, legalább három metróvonal közvetlenül elérhető legyen minden elővárosi vasútvonalról, valamint mindezt egyetlen jeggyel vagy bérlettel lehessen igénybe venni – vázolta az elképzelést.
Fürjes Balázs előadásában „kegyelmet kért” a 153 éves Főkertnek annak kapcsán, hogy a városvezetés a fővárosi cégeket egy új „gigacégbe” szervezi, és így – mint mondta – mindig háttérbe kerülne a többi közszolgáltatáshoz képest. Az államtitkár szerint ez nem tenne jót a zöld Budapest gondolatnak, annak záloga a Főkert.
A közparkok, zöldterületek fejlesztése elkezdődött az elmúlt években, és szeretnének a fővárossal és a kerületekkel közösen egy zöldparkfejlesztési programot beindítani – folytatta. A programban helyet kapna az észak-csepeli nagypark, a Népliget, a Gellért-hegy, a Hajógyári-sziget északi részének, és a Városmajor fejlesztése, valamint a Ferencvárosi Sport- és Szabadidőpark létrehozása.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Budapest fejlesztése a mindenkori városvezetés és a kormányzat feladata is. „A kormány nem hagyhatja magára Budapestet, a nemzet fővárosát, és természetesen nem is gyámkodhat felette” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a várostól nem várható el, hogy önerőből teremtse meg mindazt, ami Budapesten az itt élőknek és a magyaroknak a nemzet fővárosában szüksége van.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozata szervezte konferencián Karácsony Gergely főpolgármester is előadást tartott volna, de – mint elhangzott – azt végül nem tudta vállalni, máskor tartja meg.
Hogy volt régen...?
