Lajtha László Bicske büszkesége

Példaértékű a lokálpatrióták által megálmodott bicskei Lajtha Ház Kulturális Központ.

Ezt Csák János kulturális és innovációs miniszter jelentette ki a csaknem egymilliárd forintból létrehozott kulturális központban elmondott avatóbeszédében. Hangsúlyozta, hogy Lajtha László zeneszerző és népdalgyűjtő, valamint az olyan nagyságok, mint Madách, Kölcsey, Petőfi vagy Móricz „tartják a hátukon a magyar kultúrát és a magyar hazát”. Az intézmény létrehozását a helybeliek kezdeményezték, megvalósítását a kormány 663 millió forinttal támogatta.

A miniszter kiemelte, hogy „a kultúrát nem lehet feltalálni, azt felismerjük magunkban, észrevétlenül jön elő belőlünk, az észjárásunk maga a kultúra”. Azért kellenek az ilyen helyek, mint a Lajtha Ház – mondta –, mert „a kultúrát magunknak kell megőrizni, más nem fogja megtenni helyettünk”. Klebelsberg Kunót idézve azt is mondta még, hogy a kultúrát ma is el kell vinni a széles rétegek felé, mint ahogy Lajtha László is tette a zenével, ezt próbálják meg Bicskén is megvalósítani, s egyúttal bizonyítani, hogy nem csupán Budapesten van kultúra, hanem a Kárpát-medence minden szegletében.

Spányi Antal megyés püspök szerint a magyarság gyökereivel találkozhatnak a majdan idelátogatók, és szükség van ezekre a gyökerekre, mert „így maradhat hazánk Szent István népe és őrizhetjük Mária országát”.

Bálint Istvánné polgármester hangsúlyozta, hogy Bicske egy új közösségi térrel gazdagodik a Lajtha Ház Kulturális Központ révén. Köszönetét fejezte ki Tessely Zoltán országgyűlési képviselőnek, amiért megálmodta és „az első kapavágástól az utolsó szög beverésééig” végig kísérte az építkezést. Tessely Zoltán arról beszélt, hogy a méltatlanul, de „szisztematikusan elfelejtett” Lajtha László által képviselt zenei és társadalomtudományi értékeket megpróbálják visszahozni a család egykori tulajdonát képező bőrgyárból lett, nevét viselő kulturális központba. Azt mondta, az épület tekintve az értékmentés megtörtént a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program két, egymásba fonódó pályázatának segítségével, ám még sok munkájuk van a szellemi kincs bemutatásában.

A tervek szerint a közeljövőben tánccsűr, médiaközpont, vendégház is létesül majd az épület mellett, hogy minél teljesebb mértékben megmutathassák, valamint élővé tegyék a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjének és népdalgyűjtőjének hagyatékát.