A magánerős lakásépítés és felújítás sokkal jelentősebb támogatását, állami és önkormányzati ingatlanalapok létrehozását, hosszú távú bérlakás-és panel programot, a kivitelező cégek hatékonyságnövelő beruházásainak további segítését kéri az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). A szakmai szervezet azt reméli, hogy a kormányban hangsúlyosabb szerephez jut az építésgazdasággal foglalkozó államtitkárság, s ez által hatékonyabb lehet az ágazatban rejlő energiák felhasználása.
2014-től elhibázott volt a legtöbb intézkedés. Majd Fürjes Balázs, a fővárosi és agglomerációs fejlesztésekért felelős államtitkár - gyakorlatilag elismerve, hogy sürgős beavatkozásra van szükség - azt mondta, hogy az ágazat összes érintettjével, tehát a jegybankkal, az önkormányzatokkal és az üzleti szektor képviselőivel együtt záros határidőn belül át kell tekinteni a feladatokat. Most pedig a tervezésben és kivitelezésben érintett ÉVOSZ első embere sürgette egy átfogó program mielőbbi megvalósítását.
Leporolta és aktualizálta tízpontos lakásgazdálkodási programját az ÉVOSZ, a szakmai szervezet az építésgazdálkodásban érintett minden szereplőtől (kormány, települési önkormányzatok, bankok) nagyobb rugalmasságot és a szakmai, társadalmi szempontok figyelembevételét kéri – mondta Koji László elnök a nem régiben alakult média tagozat által szervezett hétfői sajtóbeszélgetésen. A vezető szerint ezek a javaslatok régen a kormányzat asztalán vannak, a konkrét elemekről való konzultáció már tart a kabinet egyes részeivel, döntés azonban csak a valószínű kormányátalakítás után várható. A program kifejezetten a kapacitás növelésére és a jelenleg gyakorlatilag nem létező átgondolt lakásgazdálkodás megteremtésére irányul, ezzel fenntartható lenne a mostani lakáspiaci lendület.
Az ÉVOSZ lobbi erejére azzal utalt, hogy egyebek között a szervezet javasolta elsőként annak idején az új lakásokra vonatkozó kedvezményes 5 %-os áfa bevezetését, amit 2015-ben életbe léptettek. Most a tízpontos program egyik elemeként azt szeretné elérni a szervezet, hogy az új lakásoknál – függetlenül az építési engedély/bejelentés megszerzésének időpontjától és a megvalósítás módjáról – legfeljebb 7,7 millió forintnyi áfát lehessen visszaigényelni. A felújításoknál pedig az áfa-érték 50 százalékát lehessen visszaigényelni – max.3 millió forintig, természetesen számla alapján. Külön javasolják, hogy a felújításoknál azok is kapjanak enyhítést a közterhek alól, akik nem jogosultak CSOK-ra.
A munkaerő megtartás és az életkezdés szempontjából fontos lenne, ha az adó-és járuléktartozás nélküli vállalatok egy alkalommal, legfeljebb 6 millió forint erejéig adó-és járulékmentesen adhassanak munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást új lakás vásárlásánál és max. 3 millió forintot felújításra.
Az üzleti szereplők régóta szorgalmazzák, hogy az állam és a települési önkormányzatok (főleg a megyei jogú városok) hozzanak létre egy ingatlan alapot, amelyben összegyűjtenék és a rendelkezésre bocsátanák a tulajdonukban lévő telkeket, egyéb ingatlanokat a nagyobb volumenű bérlakás beruházások számára. Ezt most nagyon sürgetőnek tartja a szervezet is.
A Portfolio érdeklődésére Koji László és a média tagozat jelenlévő céges tagjai azt mondták, hogy a szakiskolákon kívül az egyetemekkel is szorosabb kapcsolatot akarnak kialakítani, mert néhány céges kivételtől eltekintve az építőiparnak sokat romlott a presztizse, csekély a megtartóereje a legfiatalabbak körében, s ezen változtatni akarnak. Ám ehhez állami és önkormányzati segítség kell. Például az, hogy a most 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból levonható legyen a közvetlenül az utánpótlásra fordított összeg, valamint az egyetemeken a hallgatók gyakorlati képzését kreditpontokkal ismerjék el, s ez által a hallgatók konkrét céges ismereteket is kapnak a képzési idő alatt.
„A legnagyobb, tőkeerős cégek saját érdekből saját képzési programokat működtetnek, ez üdvözlendő, ugyanakkor nem elég. A 103 ezer építőipari cég túlnyomó része ugyanis kisvállalat, a nagyoknak egyúttal felelősségük is van abban, hogy magukkal húzzák a sokkal kevesebb erőforrással bíró kisvállalati kört” – érvelt az elnök.
„A recesszió előtti lakáspiaci ciklusban kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a magán- és a vállalkozói lakásépítés aránya 60-40%-ban oszlott meg a magán lakásépítés javára, ahol a megrendelő közvetlenül az építőipartól rendelte az új építésű lakóingatlant. Kevésbé nyomta rá a bélyegét jelenlegihez képest, az ingatlanfejlesztők piaci érdekeltsége, eredményelvárásai. Az építőipar közvetlen lakossági megrendelésre történő kivitelezése esetén 25-30%-kal olcsóbb négyzetméterárak jönnek ki, mint ha ingatlanfejlesztőtől vásárol a vevő. Az ingatlanfejlesztők részéről azonban sokrétű kiszolgálásban részesül” – írták a szervezet szakértői a lakásgazdálkodási háttér anyagban.
(portfolio.hu)
Hogy volt régen...?
