A roma felzárkózásban kormányzati szinten koncepcióváltás történt, e szerint általában is kell dolgozni a felzárkózáson, de koncentrált feladatokat kell végrehajtani bizonyos településeken - mondta Pintér Sándor belügyminiszter 2020. december 10-én, csütörtökön a parlament magyarországi nemzetiségek bizottságában.
Éves meghallgatásán Pintér Sándor emlékeztetett, 2019 májusában került a társadalmi felzárkózás szakmai felügyelete a Belügyminisztériumhoz. Mint mondta, koncepcióváltás történt a kormányban, hogyan álljanak a feladathoz. A korábbi gondolkodásmód szerint a roma lakosságot, a leszakadó területeket egyszerre, együtt kell felemelni, és ennek az eredménye lesz az, hogy jobban integrálódik a társadalomhoz ez a népcsoport.
Az új elképzelés szerint „kell általában dolgozni a felemelkedésen, minden szinten, de ezen az általános feladaton túl koncentrált feladatokat kell végrehajtani (...) településeken" - fogalmazott a belügyminiszter, hozzátéve, hogy az érintett településeken kell megalkotni a pilotprojekteket.
Megjegyezte, hogy az érintett területen nagyon sokan a közfoglalkoztatásban dolgoznak, és így összekapcsolták a közfoglalkoztatási és a felzárkózási feladatokat. A belügyminiszter közölte, a felzárkózási stratégiának megfelelően az oktatási, képzési, foglalkoztatási célkitűzések mellett cél a területi hátrányok csökkentése, az egészségügyi fejlesztés, a gyermekjóléti intézkedések és a szemléletformálás.
A gyermekek oktatási esélyteremtő programjairól szólva elmondta, azokba 93 ezer embert vontak be, és mintegy 61 milliárd forintot használtak fel. A foglalkoztatási, képzési és lakhatási programokba 84 ezer embert vontak be, és mintegy 75 milliárd forintot fordítottak rá - mondta Pintér Sándor, hozzátéve: mindehhez jelentősen hozzájárultak az önkormányzatok és az egyházak is.
A településeken végrehajtandó feladatokról szólva Pintér Sándor elmondta, első ütemben a leghátrányosabb települések közül 31-et választottak ki, s e célra 2 milliárd forintot különítettek el. További 36 települést már kijelöltek, és a következő évtől még 50-et jelölnek ki - közölte. Ezeken a településeken igyekeznek százszázalékos foglalkoztatást biztosítani a közfoglalkoztatás segítségével. Az érintett településeken több mint 2000 ember vesz részt közfoglalkoztatásban. Továbbá igyekeznek ezeken a helyeken javítani a gyógyszer-, tűzifa- és élelmiszerellátáson, valamint igyekeznek a falugondnoki hálózatot teljesen kiépíteni. A faluprogram keretében az említett településeken tíz óvodát és tizennyolc közösségi teret is létrehoztak, továbbá történtek orvosi eszközfejlesztések is - jelezte.A belügyminiszter közölte azt is, hogy a gyermekszemészeti szűrőbuszon történt vizsgálaton 2167 gyermek vett részt. Egészségügyi szűrőbuszokon további 2329 ember esett át vizsgálaton.
Az érintett települések közül 13-ban kamerarendszert is kiépítettek, több településen iskolarendőrt is biztosítottak és megerősítették a polgárőrséget. Idén mintegy 500 millió forintot fordítottak zenei eszközök, hangszerek vásárlására több településen, és 23 helyszínen műfüves sportpályát is építettek. Gazdaságélénkítő programot is indítottak, ebbe 50 települést vontak be, s reményeik szerint a program végéig 445 településen lesz gazdaságélénkítés.
A lakhatási problémákról szólva a miniszter elmondta, új, gyári rendszerrel elkészíthető házak építésébe kezdenek majd romák foglalkoztatásával.
Vecsei Miklós, a romastratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos az ülésen úgy fogalmazott: most először látjuk azt, hogy nagyon hosszú távon tervezhetünk, és ekkora figyelmet ez az ügy soha nem kapott.
Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a nemzetiségi pályázatokról elmondta, hogy 2018-hoz képest 400 pályázóval többet támogatott a tárca, és 570 millióról 620 millió forintra emelték a keretet a roma kultúra és civil szervezetek támogatására.
(MTI/Belügyminisztérium)
Hogy volt régen...?
