Egy hónappal az önkormányzati választások után, november 14-én tartott sajtótájékoztatót a szociális terület tervezett változtatásairól László Győző (Éljen Szombathely) alpolgármester és Czeglédy Csaba (független), a szociális és lakásbizottság elnöke. Ott jelentették be - többek között -, hogy a szociális bérlakások égető gondjai miatt magánkézben lévő lakásokat is bevonnának az szociális bérlakások rendszerébe. Azóta ki is dolgozták ezt a rendszert, amit a jövő heti közgyűlésre készült anyag alapján Közösségi Bérlakás Rendszernek neveznek.
Az anyagból kiderül, hogy Szombathelyen jelenleg 2 088 önkormányzati bérlakás van, tavaly év végén ebből 1 925 volt lakott. Tavaly nyolc felújított lakásra hirdettek pályázatot és 11 olyan lakásra, amit önerős felújítás után vehet birtokba a bérlő.
Ezzel szemben a másik oldalon, a lakásigénylők között jelenleg 80-100 megalapozott és indokolt lakáskérelemmel rendelkező szombathelyi család van. Akiknek az idén, reálisan 30 lakást tudnak kijelölni.
Mi is az a Közösségi Bérlakás Rendszer?
Röviden: a lakástulajdonos szerződést köt az önkormányzattal, és neki adja bérbe a lakást. Az önkormányzat pedig kiutalja a lakást a jogos igénylőnek, és a továbbiakban gondoskodik a bérleti díj beszedéséről és a lakás állagának megőrzéséről, a folyamatos ellenőrzésről.
A rendszernek a lakástulajdonos számára, persze, vannak előnyei és hátrányai. Előny az, hogy az önkormányzat átvállalja a piaci kockázatokat. A piaci alapú bérbeadásnál a bérlők elmaradhatnak a bérleti díjjal, a rezsivel, lelakhatják a lakást, és az is kockázat, hogy megfelelő bérlő hiánya esetén üresen áll a lakás.
A hátránya az, hogy a piaci bérleti díjnál kevesebbet kap a tulajdonos a lakásért. A koncepció szerint ugyanis a SZOVA felértékeli a felajánlott lakást, és a becsült bérleti díjnál 15 százalékkal kevesebbet fizet az önkormányzat a lakásért. Viszont, mivel szociális célra adja bérbe a lakást, a bérleti díj után nem kell szja-t fizetni, ami 15 százalék.
Persze, mindenkinek a saját döntése, hogy a nagyobb biztonság mellett megelégszik-e a kisebb bevétellel.
Részletes szabályozás, rendszeres ellenőrzés
A jelenleg még csak tervezett rendszer egyébként nagyon pontosan leírja, hogy a lakástulajdonos hogyan léphet be a rendszerbe, hogy mi a teendő felújítandó lakás esetén, hogy kit terhel a felújítás költsége, hogy milyen gyakran kell ellenőrizni a lakást.
A lakástulajdonos meghatározott időre köthet szerződést az önkormányzattal, amit kölcsönös megelégedés esetén meg lehet hosszabbítani.
A bérlők pedig igénybe vehetik az albérleti támogatást, amit épp februárban emeltek meg havi 20 000 forintról 30 000 forintra.
A koncepcióról a jövő heti közgyűlés dönt, ha elfogadják, akkor már az idei költségvetésben szerepeltetik az ehhez szükséges pénzt, és el is indulhat a rendszer.
(Nyugat.hu)
Hogy volt régen...?
