Az Állami Számvevőszék 2021-ben a korábbiaknál jóval több, mintegy 9000 szervezet ellenőrzését zárta le, míg 2020-ban 1534, 2019-ben pedig több mint 1360 szervezetnél mozdította elő a közpénzügyi helyzet javulását – közölte évértékelésében Domokos László, az ÁSZ elnöke.
Az elmúlt időszak technológiai és módszertani fejlesztései teszik lehetővé – mondta az ÁSZ elnöke –, különösen a monitoring típusú ellenőrzések kifejlesztése. Ezekkel a számvevőszék eredményesen tudja növelni az ellenőrzött szervezetek számát, a korábbinál sokkal kevésbé terheli le azokat, és egyszerre akár több száz szervezet egyidejű vizsgálatára is képes. Domokos László szerint mindezek hatására nemcsak az ellenőrzéssel lefedett közpénz, közvagyon nagysága nőtt, hanem a társadalom bizalma is megerősödött a közpénzt, közvagyont felhasználó szervezetek irányában, hiszen az állampolgárok tudják, a szervezetek folyamatos ellenőrzés és számonkérés, valamint értékelés alatt állnak.
Az ÁSZ elnöke azt is elmondta, hogy elmozdulás történt a jelen idejű ellenőrzések felé a múlt hibáinak feltárása helyett. Az adatelemzés és egyéb digitalizációs eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy az alkalmazásukkal, a levont következtetések és értékelések alapján tovább haladhassanak, hiszen a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek fejlesztése, valamint az eredmények fenntartásának támogatása.
Sokan a számvevőszék szemére vetik – folytatta Domokos László –, hogy miért végez ilyen sok szabályszerűségi ellenőrzést, ahelyett, hogy a közpénzek eredményes, hatékony elköltését vizsgálná. Ő azonban úgy látja, hogy a közszférában nincsen eredményesség szabályszerűség nélkül: „Az ellenőrzéseink során rendre azt tapasztaljuk, hogy ahol nincs rend, ott nincs teljesítmény sem.” Kiemelte, hogy az alaptörvényben foglaltak szerint a közpénzt, illetve a közvagyont nemcsak szabályosan, hanem eredményesen kell felhasználni. A teljesítmény mérése elengedhetetlen, hogy a stratégiai célok megfelelően előkészítettek, illetve megalapozottak legyenek, a célkitűzések teljesítése mérhető legyen, valamint szükség esetén lehetőség legyen a korrekcióra az elvárt eredmény érdekében. Ezért az Állami Számvevőszék célul tűzte ki, hogy az integritás kultúrájának magyarországi elterjesztéséhez hasonlóan, egyfajta mozgalmat indít, „mértékadó divatot” teremt a teljesítménymérés fejlesztése, és erősítése érdekében a magyar közszféra szervezetei körében.
Hogy volt régen...?
