Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget. A GKI Gazdaságkutató friss elemzése a hazai vásárlóerőt térképezte fel, és kiderült, hogy 2020-ban a legszegényebb és a leggazdagabb település között 6,5 millió forint volt a különbség.
Országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő (teljes jövedelem) átlagosan 2 millió forint volt 2020-ban - közölte GKI Gazdaságkutató Zrt. Országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő 2019 és 2020 között nominálisan 7 százalékkal növekedett, de ez a növekedés nem egyenletesen oszlott meg a települések között.
A legszegényebb és a leggazdagabb település között ebben a mutatóban mintegy 6,5 millió forint volt a különbség.
Az egy főre jutó vásárlóerő a mintegy 3100 település közül
- mindössze 131-ben volt jelentősen az átlag felett,
- miközben 97 településen volt nagyon az átlag alatt,
- 740-en pedig jelentősen az átlag alatt.
Továbbra is elsősorban az Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebbek Északkelet-Magyarországon, és Dél-Dunántúlon - közölte a GKI.
Az egy főre jutó vásárlóerő 2020-ban stagnált 506 településen, 827 településen átlag alatt, 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett.
A járvány okozta válság jelentősen visszafogta a vásárlőerő növekedését a települések több mint 40 százalékán. Szinte a teljes Dunántúl a vesztesek közé tartozik, ahogy Észak-Magyarország és a keleti határszél települései is.
Ugyanakkor az is elmondható, hogy a települések egy szűk köre esetében még a válság alatt is kiemelkedően tudott növekedni a vásárlóerő.
Hogy volt régen...?
