Idén először rendezték meg Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni világnapot az ENSZ kezdeményezésére, amelyet többféle kampány kísért. Ebből az alkalomból a Pénzcentrum online kutatást készített, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus világjárvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében.
A kutatásban részt vevők 40,7 százaléka kevesebbet pazarolt a járvány alatt. Minden negyedik válaszadó a vásárlási szokásaiban történt változást említette fő okként. Az anyagi körülmények romlása pedig szintén kényszerítő erő volt a pazarlás mérséklésére. A válaszok alapján a járvány során bekövetkezett változások az életvitelben, és ezeknek pozitív hatása az élelmiszerpazarlás mérséklődésére, hosszú távon is megmaradhatnak.
Az élelmiszer-pazarlás elleni világnap először került megrendezésre idén az ENSZ kezdeményezésére. A korábbi kutatások a témában azt igazolták, hogy a 2016-os eredményekhez képest 2019-re 4 százalékkal csökkent Magyarországon az élelmiszerpazarlás mértéke. Azonban még mindig átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban fejenként.
A Pénzcentrum friss kutatásának fókuszában a koronavírus-járvány és az élelmiszerpazarlás közötti összefüggés állt. Az online felmérés során arra kerestük a választ, hogy a járvány hatására megváltozott életkörülmények - az anyagi helyzet változása, távmunka, időtöbblet vagy időhiány, vásárlási szokások változása, stb. - milyen hatással voltak a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók jelentős része (40,7%) kevesebb élelmiszert pazarolt a járvány hatására. Ennek számos különféle oka volt a vásárlási szokások változásától kezdve, azon keresztül, hogy több idő jutott főzésre, egészen a megromlott anyagi körülményekig.
Hogy volt régen...?
