Pest megyében naponta átlagosan több százezer autós közlekedik. A megyei autópályák átlagos forgalma napi 40 ezer, az autóutaké 62 ezer, az elsőrendű főutaké 14 ezer, a másodrendű főutaké 10 ezer, és még a mellékutaké is közel 4 ezer egységjármű a 2017-es forgalomszámlálási adataink alapján. A 2018-as előzetes adataink szerint ez a szám akár kétszámjegyű százalékos növekedést is mutathat. Például az M3-as bevezető szakaszán 2018 utolsó negyedévében több mint 10 százalékkal nőtt a forgalom a 2017-es év azonos időszakához képest.
Az agglomerációba tartozó településekre az elmúlt években jelentősen megnőtt a kiköltözők száma, ezt a robbanásszerű növekedést az infrastruktúra nem tudta lekövetni, így felújítások vagy balesetek nélkül is rendszeresek a torlódások, ami a korlátozással járó munkavégzések megvalósítását is nehezíti.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a forgalomba helyezett gépjárművek száma, és átlagosan az egy autósra jutó megtett kilométerek száma is. Vagyis egyre több autó jelenik meg az utakon, amelyekkel egyre többet autóznak használóik.
A munkaerőpiaci változások nyomán szintén érezhető az a hatás is, hogy sokan lakóhelyüktől távol is bátrabban vállalnak munkát, így az ingázók száma is növekszik. Budapest és Pest megye gazdasági téren is folyamatosan fejlődik, ami azt jelenti, hogy nő a vállalkozások száma, a folyamatos fejlődéssel pedig egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy autóba üljenek. Ráadásul az agglomerációban élőknél hatványozottabban igaz, hogy < az egy háztartásra jutó autók száma közelít a kettőhöz.
A fentieken kívül azt is fontos megjegyezni, hogy a legtöbben reggel 6 és 8 óra között, koncentráltan indulnak el, hiszen az óvodákba és iskolákba általában reggel 8 órakor kezdődik a tanítás, míg a munkahelyeken is a 8-9 óra közötti munkakezdés a gyakori. Vagyis a fővárosba vezető valamennyi fő- és mellékúton, illetve gyorsforgalmi utakon is ekkor jelenik meg a legtöbb autós. Mindezek miatt nehéz kiemelni, hogy mely szakaszokon nehéz a bejutás, mivel gyakorlatilag nincs olyan út, ahol a csúcsidőszakokban ne lenne valamilyen mértékű torlódás, sok útszakasz 100% feletti kapacitással működik egyes időszakokban, még akkor is, ha nincs baleset vagy munkavégzés.
Budapest környékén jelenleg két olyan fejlesztési munka zajlik, amelyek nagyobb torlódással járnak, az egyik az M0 déli szektorán található hidak felújítása és a pálya fejlesztése, illetve az M2-es autóút bővítése. Ezek a projektek még idén is zajlanak, a munkák beruházója és megbízója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., így a munkálatokról további információkat ők adhatnak.
Az M0-s autóút bár Budapestet elkerülő útszakasznak épült, az agglomeráció folyamatos fejlődésével a főváros, a környező települések és a mellé települő ipari és logisztikai parkok gyakorlatilag körbeölelték az autóutat. A déli szektorban – ahol jelenleg is zajlanak a hídfelújítási és fejlesztési munkák – 2013-ban még átlagosan 67 ezer jármű közlekedett naponta, addig a felújítás kezdete előtti hónapban már közel 120 ezer autó járt arra, naponta.
Mindezek miatt a reggeli csúcsidőszakokban a főpályára való feljutás is nehezebb, hiszen magán a főpályán is telítettek a sávok, vagyis nehezebb besorolni.
Az M2-es autóúton a reggeli időszakban a főváros felé általában 2 sávon haladhat a forgalom, így elsősorban a délutáni csúcsban tapasztalható nagyobb forgalom, Budapest irányából, mivel ott jelenleg csak 1 sávon közlekedhetnek az autósok. Gödnél is csak egy sáv áll az autósok rendelkezésére és az ottani felhajtón érkező jelentős becsatlakozó forgalom miatt van újabb torlódás reggelente is Budapest felé.
Ami még forgalomátrendeződést okoz, hogy a Váci úton a metrópótlás busz sávja miatt az autósoknak eggyel kevesebb sáv áll rendelkezésre, így vélhetően többen másik útvonalon jönnek (M3-as autópálya, 2102-es út, 11-es főút). Ezért is van összefüggés azzal, hogy a 2102-es, „régi fóti” úton megnövekedett a forgalom. Ezen a mellékúton nemcsak az M2-es munkáit, hanem az M3-as bevezető szakaszát és a 2-es főút Dunakeszi felőli forgalmát is sokan próbálják meg elkerülni, illetve a Budapest határában a főváros kezelésében lévő jelzőlámpás csomópont is csúcsidőben visszatorlaszthatja az autósort, ha pedig figyelembe vesszük a fentieket, hogy milyen ütemben nő az agglomerációban közlekedők száma, akkor >már érthetővé is válik, hogy miért alakulnak ki itt is torlódások.
Pest megyében naponta átlagosan több százezer autós közlekedik. A megyei autópályák átlagos forgalma napi 40 ezer, az autóutaké 62 ezer, az elsőrendű főutaké 14 ezer, a másodrendű főutaké 10 ezer, és még a mellékutaké is közel 4000 egységjármű a 2017-es forgalomszámlálási adataink alapján. A 2018-as előzetes adataink szerint ez a szám akár kétszámjegyű százalékos növekedést is mutathat. Például az M3-as bevezető szakaszán 2018 utolsó negyedévében több mint 10%-kal nőtt a forgalom a 2017-es év azonos időszakához képest.
A Magyar Közút igyekszik minden munkáját úgy szervezni, hogy az a lehetőségekhez képest a legkisebb korlátozással és torlódással járjon – emelte ki a közlemény. Mint írják, előírásaik szerint, ha ütemezett munkáról van szó, akkor a gyorsforgalmi utakon hétfőn és pénteken nem végznek beavatkozást, a hét többi napjában pedig csak a reggeli és délutáni csúcsok között, vagy szükség esetén hétvégén, éjszaka próbálnak meg beavatkozni. Ugyanakkor lehetnek olyan haladéktalan beavatkozást igénylő munkák, amelyek ezeket a terveket felülírhatják.
A forgalomszámlálási adatok a közútkezelő oldalán érhetőek el.
Hogy volt régen...?
