Egy nemrég megjelent tanulmányban Isabela Mares és Lauren Young azt vizsgálják, hogy mennyire elterjedt Magyarországon az önkormányzati választásokon leadott szavazatok befolyásolása különböző hatalmi pozíciók kihasználásával. Majdnem száz magyar településen végeztek kérdőíves kutatást, ami alapján pontos képet kaphattak arról, hogy hogyan és milyen típusú településeken terjedt el a választások befolyásolása. Minket magyarokat az eredmény is különösen érdekelhet, de már maga a módszertan is rendkívül újító és figyelemre méltó.
Ahogy a korrupciót, a munkahelyi zaklatást vagy bármely érzékeny témát, a szavazatok befolyásolását is nagyon nehéz mérni. Aki befolyásolt már választást, nyilván nem fogja ezt megosztani senkivel, de azok se szívesen beszélnek róla, akiket megpróbáltak befolyásolni, mert félnek, hogy bajba keverednek. Bár a hagyományos kérdőívezések is teljesen névtelenek, sokan nem bíznak ebben, ezért olyan módszert kellett az ilyen érzékeny témák kutatására kifejleszteni, ahol a válaszadók valóban hisznek benne, hogy nem fog kiderülni, hogy mit válaszoltak.
Erre találták ki az újabban népszerű és meglepően pontos eredményeket hozó listás kísérleteket.
Ennek a lényege, hogy nem egy kérdésről kell nyilatkozni, hogy igaz-e, hanem egy listából kell megmondani, hogy hány kérdés igaz belőle. Így senkiről se derül ki, hogy egy adott kérdés vagy állítás igaz-e rá, kivéve persze, ha azt mondja, hogy mindegyik vagy egyik sem igaz. Ezért kell különösen ügyesen összerakni az állításokból ezeket a listákat. Ennek három fő szabálya van, amelyeket a magyar kérdőíveken mutatunk be, majd utána írunk arról is, hogy mi lett a kutatás eredménye.
Hogy volt régen...?
