A gazdaság további sorsát jelentősen befolyásolja a regionális ágazati szerkezeti egyensúly javítása és a termelékenység általános emelése. A két tényező egymással össze is függ, hiszen az ágazati szerkezet hozzáadott értékteremtő képessége jelentős hatással van a termelékenységre.
Elemzések
Az állam feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Fürjes Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Kormánytisztviselői Kar Közigazgatás 2022 című konferenciáján.
A Pénzügyi szemle 2022/3. számában megjelent tanulmány összefoglalóját idézve: az elektromos áram iránti növekvő globális kereslet, a fenntarthatósági elvárások, a globális Covid-járvány és az orosz–ukrán háború is befolyásolja az elektromos áram ellátási láncát. A tanulmány a közeljövő modern intelligens áramhálózatával, a smart griddel foglalkozik a menedzsment megközelítésével. Magyarország legújabb és legkomplexebb smart gridjét elemzi az esettanulmány módszerével.
Nincs lassítás vagy megállás a magyar inflációban: immár húsz százalék fölé ugrott a pénzromlás a KSH friss adatai szerint, elsősorban a rezsicsökkentés csökkentése dobta meg az árakat. Huszonhat éve nem volt ilyen magas a magyar infláció.
Még azoknak a reálbére is csökkenhet, akik év közben fizetésemelést kaptak: munkaerőpiaci felmérések alapján kevés cég adott inflációkövető béremelést. 2023-ban olyan reálbér-csökkenés jöhet, amilyet utoljára az 1990-es évek közepén lehetett tapasztalni.
Brüsszel szerint egyre több EU-s állampolgárt veszélyeztet az elszegényedés. A koronavírus-járvány már jelentősen rontott az európaiak jövedelmi helyzetén, de az orosz-ukrán háború tetézheti a problémákat. A szociális támogatásokat összegző minimáljövedelem Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unióban. Az Európai Bizottság lépéseket sürget a válság kezelésére.
Már a pandémia, majd az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság előtt fenntarthatatlan pályán haladt a magyar gazdaság, amelynek szereplői tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ért - véli egy ismert pénzügyi elemző.
Fekete fellegek gyűlnek az európai és a magyar gazdaság egén, ami a háztartásokon és vállalkozásokon túl a központi és önkormányzati költségvetéseket is nehéz helyzetbe hozza - mondta Windisch László a szegedi közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján.
Augusztus végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 2872,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2964,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 144,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 236,1 milliárd forintos többletet értek el.
A lakbérek országos átlagban huszonhárom százalékkal, Budapesten huszonöt százalékkal nőttek júliusban az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az egy hónappal korábbihoz képest országosan 2,3, Budapesten három százalékkal emelkedett a kiadó lakások bérleti díja.
Az elemzők szerint, akiket az MTI megkérdezett, a munkaerőhiány és az inflációs környezet táplálja a béremeléseket, arról azonban megoszlott a véleményük, hogy fennmarad-e a reálkeresetek emelkedése is.
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 503.500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514.300 forint volt.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere júliusban 255,7 milliárd forint többletet ért el, így a múlt hónap végére a központi alrendszer hiánya 2636,5 milliárd forintra csökkent, ez az idei évre tervezett deficit 83,6 százaléka.
Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508.300 forint volt, 21%-al nőtt éves összevetésben, ilyen mértékű növekedésre az elmúlt 15 évben nem volt példa - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatottak száma Magyarországon, júniusban 4 millió 740 ezren dolgoztak – ez az előző évhez képest közel ötvenezres növekedést jelent.
Idén a második negyedévben jelentősen csökkent az Intrum fizetőképességi index értéke, a lakosság pénzügyi helyzetét jelző mutató negyedéves szinten 22 százalékkal, éves szinten 10 százalékkal csökkent 35,33 pontra – közölte az Intrum követeléskezelő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közös felmérése alapján.
Az év első hat hónapjában csaknem négyezer eredményes közbeszerzést folytattak le Magyarországon az ajánlatkérők. Ezek összértéke elérte a 2824 milliárd forintot. Az eljárások darabszáma csak kissé nőtt a tavalyi első fél évhez képest, összértékük viszont csaknem 75 százalékkal.
Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések hatására még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is folytatódhat a reálbérek növekedése a második félévben, ha viszont ezek elmaradnak, akkor a negatív tartományba kerülhet a reálbérindex.