Az S&P nem változtatott Magyarország hitelminősítésén, ugyanakkor azonosított egy fontos kockázatot: az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek késleltetését.
Megfelelt a várakozásoknak a Standard & Poor's döntése, amelyben nem változtatott Magyarország hitelminősítésén, illetve annak kilátásán sem - állapították meg a pénteken megjelent hitelminősítést kommentálva elemzők.
A Standard & Poor's globális pénzügyi szolgáltató csoport hitelminősítő részlege változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű államadósság-kötelezettségeinek "BBB/A-2" szintű, befektetési ajánlású osztályzatát.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában közölte, leminősítés vagy negatív kilátás a stabil gazdasági helyzet, míg felminősítés vagy pozitív kilátás a magas államháztartási hiány miatt nem volt várható.
Hozzátette, a hitelminősítő javította a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, így idénre legalább 6 százalékos növekedést vár.
Ahhoz, hogy a hitelminősítők javítsák a magyar adósság besorolását, szükség van a költségvetés hiány határozottabb csökkentésére, amire a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés lehetőséget is biztosít. Mindez pedig azt is jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a növekedés és a hiány között, hogy úgy csökkenjen érdemben a hiány, hogy közben a gazdasági növekedés is megmaradjon - fejtette ki kommentárjában Regős Gábor.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta, a Standard & Poor's döntése nagy meglepetést nem okozott, várható volt, hogy nem módosítanak Magyarország hitelminősítésén.Közölte, a piaci konszenzusnak felel meg, hogy a Standard & Poor's az idén 6,1 százalékos, jövőre 5,3 százalékos növekedést vár reálértéken számolva a magyar gazdaságban.
Az elemző megjegyezte, a hitelminősítő elemzésében pozitívumként értékelte a magyarországi oltási kampányt, hiszen ezáltal hamarabb tud felpörögni a gazdaság, ez pedig a költségvetés bevételi oldalának is kedvez. Ugyanakkor rámutatott a hitelminősítő által azonosított egyik legfontosabb kockázatra is: a magyar kormány és az Európai Unió közötti viták miatt az Európai Bizottság az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) magyarországi folyósításainak késleltetését kezdeményezte.
Ugyanakkor elkezdődött a számolgatás a tegnap megjelent KSH adatok nyomán
Ahogy az várható volt, a piaci elemzők újraszámolják éves előrejelzéseiket, miután még az optimista jóslatokat is túllőtte a hazai gazdaság a második negyedévben.
A mostani adat megjelenése előtt még 6,7 százalékos növekedést valószínűsítettünk 2021-re, de az friss számok fényében elképzelhető, hogy 7 százalék feletti bővüléssel zárja ezt az évet a magyar gazdaság. Ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell, a vírusvariánsok terjedése miatt ugyanis újabb hullámok okozhatnak megtorpanást nemzetközi szinten, amely a magyar gazdaságra is hatással lehet.”
A vártnál lényegesen jobb második negyedéves GDP hatására az idei növekedési előrejelzésünket 8 százalék környékére javíthatjuk az eddigi 7,7 százalékról, míg jövőre továbbra is 7 százalékos növekedésre számítunk – közölte újraszámított előrejelzését Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számít a Takarékbank, noha azt is kiemelik, hogy nagyon egyenlőtlen mostani növekedési pálya szerkezete.
Suppan kedvező fejleményként kiemelte, hogy a hazai gazdaság növekedése érdemben meghaladta a régiós gazdaságok, valamint az EU átlagos növekedését. Szezonálisan és naptárhatással megtisztítva a cseh gazdaság 7,8 százalékkal, a szlovák gazdaság 9,6 százalékkal, a lengyel 10,7 százalékkal (a lengyel gazdaság tavaly jóval kisebb mértékben esett vissza, mivel a turizmus súlya sokkal kisebb, így a bázishatások is kevésbé látványosak), a román 13,6 százalékkal, az EU 13,2 százalékkal az euróövezet 13,7 százalékkal nőtt a második negyedévben, így az idén akár gyorsulhat is a hazai gazdaság felzárkózása.
(mfor/MTI/Napi.hu)
Hogy volt régen...?
