Egészen új megközelítésben vizsgálja a közepes jövedelem csapdáját egy új tanulmány. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy országok kerülhetnek bele ebbe a rendkívül kellemetlen állapotba, most viszont az egyes európai régiókat vizsgálta az Európai Bizottság. A jó hír az, hogy számos feltörekvő térség (szegényebb uniós régiók) szép növekedést produkálva felzárkózó pályán halad, a rossz hír viszont az, hogy nagyon eltérő teljesítményeket láthatunk. Van olyan fejlett régió, amelyik egy bizonyos szinten megakadt a fejlődésben és van olyan szegényebb térség, amelyik szintén csapdába esett. Magyarország bizonyos területei nemcsak szegénynek számítanak, hanem csapdában is lehetnek.
A közepes jövedelem csapdája az egyik legrosszabb, ami egy felzárkózásról álmodó ország gazdaságával történhet. Ráadásul tudjuk, hogy igazából a csapdába esés (a közepes fejlettségi szinten való tartós megrekedés) a legvalószínűbb forgatókönyv, a sikeres felzárkózás pedig inkább kivételnek számít. A közepes jövedelmű országok többsége ugyanis az elmúlt évtizedeken képtelen volt felzárkózni a fejlett országokhoz. Sokak szerint Magyarország sem kivétel, mert habár sikerült közelebb kerülni az EU-átlag fejlettségéhez az elmúlt évtizedekben, gyakorlatilag most is az unió szegényebb országai közé tartozunk. A fejlődés dinamikája pedig felveti a kérdést, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a fejlettebb tagállamok közé kerüljünk.
Hogy volt régen...?
