A műemlékvédelem rendszere komoly átalakuláson ment át az utóbbi években: az állam integrált műemlékvédelemben gondolkodik, a hatósági eljárásokat lényegesen egyszerűsítették, a bürokráciát csökkentették, és közelebb hozták a műemlékvédelmi szerveket az emberekhez, így a műemlékekkel kapcsolatos hatósági ügyeket minden megyében helyben lehet intézni.
Ezt a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, Latorcai Csaba (képünkön) nyilatkozta az MTI-nek a fenti címmel megrendezett konferencia alkalmából. A kormány anyagilag is segíti a műemlékek tulajdonosait, valamint mindazokat, akik partnerek a műemlékek megőrzésében, megismertetésében, hiszen a műemlékeink azon túl, hogy épített örökségünk szerves részei, a nemzeti identitásnak is fontos hordozói – hangsúlyozta.
Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kormány által biztosított aktív támogatásokat passzív támogatások, azaz adókedvezmények egészítik ki; bevezették ugyanis, hogy a gazdasági társaságok a műemléki felújítások esetén a beruházás műemléki többletköltségét a társasági adóalapban érvényesíthetik. Az állami támogatási formák közül a helyettes államtitkár kiemelte a népi építészeti programot, amelyet idén már második alkalommal hirdettek meg 1,5 milliárd forintos keretösszeggel. 2017-ben 300 millió forintból több mint 40 népi építészeti örökségi elem, az egyszer volt vidéki életforma eleven emlékei újulhattak meg, idén pedig több mint 400 pályázat érkezett a múlt heti határidőig. A kormány keresi annak a lehetőségét – mondta –, hogy azokat is segítse, akik nem népi, hanem egyéb építészeti műemlék tulajdonosai.
A kormányzat által indított műemléki programok közül kettőt emelt ki Latorcai Csaba. A Rómer Flóris terv a határon túli, magyar vonatkozású épített örökség megóvását, megújítását célozza. Mikor ezekből a támogatásokból egy-egy templom vagy kúria megújulhat, akkor az nagyban hozzá tud helyi magyar közösség identitásának megőrzéséhez, megerősítéséhez. Ez a program azonnali segítségnyújtásra is lehetőséget ad vis maior helyzet, természeti csapás esetén. Tavaly például az erdélyi igazfalvi templom toronysisakját döntötte le a szél, a felújítás a Rómer Flóris tervnek köszönhetően indulhatott meg.
Hasonlóan sikeres az ország határain belül zajló nemzeti kastély- és várprogram, amely több tízmilliárd forintból a legmeghatározóbb magyar kastélyok, várak felújítását tűzte ki célul. A leglátványosabb beruházások most fognak elindulni: a számos rekonstrukció közül kiemelte a helyettes államtitkár a tatai Esterházy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély vagy a nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítását. Az integrált műemlékvédelem ezeknél a nagy programoknál úgy nyilvánul meg, hogy egyaránt figyelemmel vannak a turisztikai vonzerő növelésére, az örökségvédelem szakmai szempontjaira, valamint a fenntarthatóság érdekében a megfelelő funkcióra. Mindezeket a felújításokat ráadásul úgy kell megvalósítani, hogy ezek a műemlékek a 21. században is elősegítsék a nemzeti identitás megerősödését - hangsúlyozta.
Latorcai Csaba azt is elmondta, hogy januárban a kormány Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együttműködve benyújtotta a dunai limes világörökségi pályázatát. „Minden esélyünk megvan arra, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában pozitív döntést hoz, és ezáltal Magyarország egy újabb világörökségi helyszínnel gyarapodhat” – fogalmazott, hozzáfűzve: ez a helyszín csak hazánkban majdnem 100 elemből tevődik össze, ezek fejlesztésére külön forrás áll rendelkezésre. Az elmúlt időszakban a kormány az uniós forrásokból mintegy 10 milliárd forintot fordított a már meglévő világörökségi területek megújítására, ennek keretében komoly fejlesztések indulhatnak meg majd az összes magyarországi világörökségi helyszínen, és a remények szerint az eddig sem csekély idegenforgalom is növekedni fog.
A helyettes államtitkár egy friss kezdeményezésről is szót ejtett: a Miniszterelnökség a kulturális örökség európai éve alkalmából pályázatot hirdet Ne menj el mellette! címmel. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalok május 7. és 13. között tárják fel lakóhelyükön egy-egy épület történetét, és fogalmazzák meg, hogy az az épület számukra miért fontos.
Hogy volt régen...?
