Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez csak még markánsabban így van azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból - tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
Az elsődleges költségvetési kiadások szintje az elmúlt évtizedekben a GDP 45 %-a körül mozgott, vagyis jóval magasabb volt, mint a regionális versenytársaknál – állapítja meg az Európai Bizottság országjelentése, melyet a portfolio.hu cikke ismertet. Az országjelentés rámutat, hogy 2013 óta számos szolgáltatásnyújtási feladat az önkormányzatoktól a központi kormányzat szintjére került át, ennek következtében a helyi önkormányzati kiadások aránya az összes kiadáshoz képest 2017-ben 25%-ról 13%-ra csökkent, ami jelentősen elmarad a 23%-os uniós átlagtól. Vagyis Magyarországon immár sokkal inkább a kormányzat dönt a helyi kérdésekben is, mintsem az önkormányzatok.
A Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon a jelentős mértékű és központosított kiadásokhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, és a jelek szerint mindez hátrányosan hat a termelékenység növekedésére. Noha a kiadások mértéke az elmúlt évtizedben stabil volt, a kiadási szerkezet jelentősen megváltozott. Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4%-ának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1%-kal nőttek. Jelenleg a szociális védelemre fordított GDP-arányos kiadások 4,5%-ponttal kisebbek az uniós átlagnál, ami a nyugdíjakra és az álláskeresési járadékokra fordított kiadások alacsonyabb arányával magyarázható.
Az elmúlt tíz évben csökkentek az egészségügyi célú közkiadások, és messze elmaradnak az uniós átlagtól. Immár a GDP-hez képest több mint 2%-pontos az elmaradás. Csökkentek az oktatásra fordított GDP-arányos összegek is, bár szintjük az uniós átlag közelében mozog. A humán tőkére és a szociális juttatásokra fordított alacsonyabb kiadások révén létrejött mozgásteret a gazdaságban való állami részvétel megerősítésére, valamint a sportra, kultúrára és egyházi célra fordított finanszírozásra csoportosították át – összegzi a jelentés.
Uniós összehasonlításban Magyarország költ a legtöbbet a gazdaságra, az e területre irányuló kiadások az elmúlt évtizedben a GDP 1,6%-ának megfelelő mértékben nőttek. „Ez tükrözi az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalását és magában foglalja többek között a vállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatásokat, amelyek összege 2016–2018-ban a GDP 1,7%-át tette ki, a GDP-arányosan 0,6%-os uniós átlaghoz képest” – mutatnak rá.
2010 óta a sportra, a kultúrára és az egyházakra szánt kiadások is jelentősen növekedtek, és messze a legmagasabb szintet érték el az EU-ban, 2017-ben a GDP 3,5 %-át. A sportcélú kiadások (1,2% a 0,3%-os uniós átlaghoz képest) közé tartoznak a stadionok, sportlétesítmények építésének, valamint számos nagyszabású nemzetközi sportesemény lebonyolításának a költségei. Mindazonáltal a magyarok nem fordítanak sok időt sportolásra, e téren jelentős az elmaradás az unió más tagállamaihoz képest.
Hogy volt régen...?
