A munkanélküliségi ráta mérsékelt emelkedését fenntartással kezelik az elemzők, mert a járványhelyzet miatt állásukat veszítők jelentős része nem tudott megfelelni a statisztikai módszertani feltételeknek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt a második negyedévben, ezen belül júniusban a létszáma 240 ezer, a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt, ami az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel, tavaly júniushoz képest pedig 92 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.
A foglalkoztatottak második negyedévi átlagos létszáma 4 millió 408 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékos volt. A foglalkoztatottak száma 103 ezerrel (2,3 százalékkal), a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Júniusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző hónaphoz képest 58 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel kevesebb volt 69,4 százalékos foglalkoztatási ráta a májusi értékhez képest 0,9 százalékponttal emelkedett, az előző év júniusától pedig 0,5 százalékponttal elmaradt. A gazdaság újraindulása az év második felében valamelyest javíthatna a foglalkoztatási helyzeten – mondják az MTI kérdésére a megkeresett elemzők –, ugyanakkor a nyár végére kifutnak, illetve átalakulnak a kormányzati támogatások. Mindeközben a megrendelések és a vállalatok várható bevételei nem térnek vissza a kívánt szintre.
Az április-júniusi munkanélküliségi ráta a várakozásokhoz képest továbbra is alacsony, ugyanakkor számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai-módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni - hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A háromhavi átlagos munkanélküliségi ráta emelkedése lassúnak, fokozatosnak hat, miközben a reálgazdaságban ennél gyorsabban mentek végbe a folyamatok. A kormányzati támogatások nyár végi kifutása (Kurzarbeit) és átalakítása (munkahelyteremtő támogatás) újabb bizonytalanságot hozhat. A folyamatosan csökkenő rendelésállományok miatt a csökkenő bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. A nyilvántartott álláskeresők számából kiindulva és a kormányzati munkaerőpiaci intézkedések kifutásának hatásával számolva a következő hónapokban a hivatalos munkanélküliségi ráta az ING Bank szekértője szerint tovább emelkedhet és év végére elérheti a 7-8 százalékos szintet.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője azt emelte ki, hogy a júniusi munkaerőpiaci adatból a foglalkoztatási helyzet fokozatos javulása látszik, bár természetesen a vírushelyzet előtti időszak értékeit még nem érte el az ország. A munkanélküliségi ráta 5 százalék fölé emelkedett, ez azt jelzi, hogy az állásukat elveszítők, akik a kijárási korlátozások miatt először nem kerestek állást, azaz inaktívak voltak, ismét visszatértek a munkaerőpiacra. A foglalkoztatás bővülése jelzi a gazdaság újraindulását, azt is mutatja azonban, hogy ez még nem teljes. Bár ágazati adatok még nem állnak rendelkezésre, valószínűsíthető, hogy például a turizmusban még messze van a foglalkoztatás szintje a válság előttitől – mutatott rá Regős Gábor. A következő hónapokban van esély a foglalkoztatás további fokozatos növekedésére, ám ebből a szempontból meghatározó lesz, hogy az esetleges második hullám kapcsán milyen korlátozásokat vezetnek be világszerte, illetve hogy a szórakoztatóipar és a turizmus beindulása mikorra várható.
Hogy volt régen...?
