Legkésőbb 2030-ra létrejöhet Magyarországon az adatalapú közigazgatás, így az abban keletkező adattömeg a kormányzati döntések előkészítéséhez is hozzájárulhat. Nyolcadik ülését tartotta meg Budapesten az Infoparlament.
Magyarország világszinten is az elsők között tervezi a közigazgatási adatvagyon hasznosítását mesterséges intelligenciákkal a kormányzati döntés előkészítésben – jelentette ki a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, Tuzson Bence (képünkön) az Infoparlament ülésén. Véleménye szerint a megbízható, tiszta adatok nem csupán visszaigazolhatnak társadalmi és gazdasági változásokat, előre is jelezhetik azokat, ezért az államnak, a cégekhez hasonlóan, ki kell használnia az ebből származó lehetőségeket.
Az államtitkár a változó közigazgatási szolgáltatások közül példaként említette az ingatlan-nyilvántartás átalakítását, amely a papíralapú rendszer megszüntetésével mai formájában a tulajdoni lapot is eltörli. Az eddigi intézkedések és javaslatok más téren is hasonló céllal, a hatékonyság javítása érdekében egységesítik a közigazgatási folyamatokat és egyszerűsítik az eljárásokat.
A közbeszerzési szabályok átalakítására is kitért Tuzson Bence. Az átalakításoknak a közpénzek védelmén túl a versenyképességet is figyelembe kell venniük, hiszen a közbeszerzések globális versenyében Európa lemaradhat, amennyiben továbbra is bonyolult, bürokratikus eljárásokat tart érvényben - tette hozzá.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára, Solymár Károly Balázs a digitális átalakulás gyorsaságát emelte ki felszólalásában. A megvalósításig eljutva az intézkedéseket sokszor túlhaladják a változó körülmények, ezért szerinte inkább a beavatkozások általános irányait és értékeit érdemes meghatározni. A digitális infrastruktúra korszerűsítéséhez az államnak elsősorban szabályozással és jogalkotással kell hozzájárulnia, illetve a rendelkezésre álló eszközeivel, például a frekvenciakészlet birtokosaként, maga is részt vehet annak építésében.
A Digitális jólét program szakmai vezetője, Gál András Levente úgy véli, hogy a digitalizáció folyamatában lemaradó országok nehezebben érik el az embereket, mint a digitális szolgáltatók, és ezzel gyakorlatilag a szuverenitásuk egy részét vesztik el. Az államnak ezért, az alkotmányos korlátokat figyelembe véve, megoldást kell találnia arra a kihívásra, hogy állampolgárairól a globális versenytársaknak esetenként nagyobb adatvagyonuk van.
Az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke, Soltész Attila megjegyezte, hogy a mesterséges intelligenciát sokan veszélyes eszköznek tartják, mások a fejlődését látják beláthatatlanul gyorsnak. A folyamatot feltartóztatni biztosan nem lehet, de az új technológiák globális társadalmi problémák felszámolásához, a klímaváltozás, az élelmezés és vízellátás gondjainak megoldásához is hozzájárulhatnak – tette hozzá.
A Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, Jakab Roland az adatvagyont rendkívül jelentős értéknek nevezte, ezért sürgette a használatára és megosztására megfelelő keretek kidolgozását. Magyarország nem maradhat le a mesterséges intelligencia kiaknázásáért folyó globális versenyben sem, hiszen az új technológiák a gazdaság fejlesztését, munkahelyek megteremtését, a szórakoztatást és a mindennapi élet minőségének javítását egyaránt elősegíthetik.
A T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója, Kaszás Zoltán úgy látja, hogy a digitalizáció legfontosabb változása a gyorsulás. A „most gazdasága” azonnali megoldásokat akar, ezzel háttérbe szorítja a birtoklást, és erősíti a szolgáltatások gazdaságát - tette hozzá. A cégvezető arra számít, hogy a folyamatot a mesterséges intelligencia alkalmazása tovább gyorsítja, az igazi kihívásnak azonban azt tartja, hogy az új eszközök milyen célokat segítenek megvalósítani.
Hogy volt régen...?
