A főbb mutatókban felülmúlta a szkeptikus piaci, de még az optimistább kormányzati várakozásokat is 2018-ban a hazai gazdaság. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a kiugró növekedés és a fegyelmezett költségvetési politika nyomán elért alacsony hiány idén is kiemelt szempont marad a négy százalékot meghaladó növekedés elérése érdekében, amihez újabb intézkedések várhatók a gazdasági kormányzattól.
Jól, várakozáson felül teljesített 2018-ban a hazai gazdaság – mondta tegnap újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető megismételte: 2018 harmadik negyedévében 5,2 százalékkal bővült a gazdaság, így a tavalyi első három negyedévben 4,9 százalék volt a GDP bővülése, ami az év egészében – az előzetes várakozásokat is meghaladóan – 4,6 százalékot érhet el.
Mint azt lapunk kérdésére kifejtette, a tárca becslését az eddigi óvatosság jellemzi. Bár még nem lehet tudni a részleteket, mindenképp számításba kell venni az Európai Unió gazdasági fejleményeit, az építőipart, valamint az ipari teljesítmény éven belüli ingadozását, ez indokolja az első kilenc hónap eredményéhez képest alacsonyabb növekedési előrejelzést.
Varga Mihály kiemelte: a Pénzügyminisztérium (PM) mostani várakozásai felülmúlják a gazdasági kormányzat év eleji 4,3 százalékos prognózisát, nem is beszélve a szkeptikus piaci elemzésekről, amelyek olykor bőven 3 százalék alatti növekedéssel számoltak. Elmondása szerint ennek a növekedésnek az alapja a bérmegállapodás, az adócsökkentések, a gazdaságfehérítés, az otthonteremtési támogatás, és mindehhez elengedhetetlen volt a jó tervezés és a költségvetési fegyelem.
Összhatásaként minden főbb adóbevételi kategóriában többletet könyvelhetett el a költségvetés, és az eredetileg tervezett 2,4 százalékos, az uniós módszertan szerint számított össztermékarányos hiány is a vártnál lényegesen jobban, 2 százalék körül alakult. Az összegszerűen magasabb hiányt az indokolja, hogy tavaly az uniós kiadások több mint 1886 milliárd forintot értek el, a költségvetés pedig továbbra is megelőlegezi a kifizetéseket, ez a gyakorlat 2019-ben is megmarad. Az államadósság a GDP 71 százaléka lehetett, folytatva a stabil csökkenést.
Lapunk kérdésére Varga Mihály elmondta: az Orbán Viktor kormányfő által a héten felvetett gazdaságélénkítő intézkedésekről egyelőre nem ismertek a részletek, jelenleg az előkészítő munka folyik. Ezzel együtt megjegyezte, hogy a PM jelenlegi 3,9 százalékos idei növekedési prognózisa sincs messze attól a 4 százalékos vagy azt meghaladó bővülési céltól, amit a miniszterelnök kitűzött. Ehhez az eddigiek mellé újabb versenyképességet erősítő lépések is jöhetnek.
Mint felvetésünkre Varga megjegyezte, a gazdasági kormányzat attól sem zárkózik el, hogy komolyan fontolóra vegye a Magyar Bankszövetség javaslatát a lakossági tranzakciós illeték eltörléséről. Mint arról beszámoltunk, a pénzintézeti érdekvédelmi szervezet szerint a nyáron induló azonnali átutalási rendszer számos gazdaságfehérítő és -élénkítő hatását tompíthatja, ha hatályban marad a költségvetés számára amúgy minimális bevételt jelentő többletköltség.
Az államháztartás központi alrendszerén belül 2018 egészét tekintve a központi költségvetés 1368,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 83,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7,6 milliárd forintos többletet mutattak – részletezte a tavalyi hiányadatokat Banai Péter Benő, a PM költségvetésért felelős államtitkára.
Az év végén az egyes kiadási előirányzatoknál jelentkező megtakarítások lehetőséget adtak arra, hogy a kormány – a jogszabályok szerint biztosított jogkörében eljárva – forrásokat csoportosítson át számos területre. Ez azonban nem veszélyeztette sem a hiánycél biztonságos tartását, sem az államadósság további csökkentését. A kormányzati szektor GDP-arányos uniós módszertan szerinti pontos hiánya legkorábban március végén lesz ismert – mutatott rá az államtitkár.
(Magyar Idők)
Hogy volt régen...?
