Nem tudjuk megkerülni, akármennyire is a politika fogja a 34 évvel ezelőtti helyzetnek, hogy több gát legyen a Dunán – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz- és Környezetpolitikai Tanszék oktatója. Szöllősi-Nagy András arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a felszín alatti vizekre vigyázni kell.
Magyarországon éppen elegendő a vizek mennyisége, csak az éghajlatváltozással megváltozik egy kicsit az eloszlása, és a Tiszántúlon valószínűleg kevesebb víz lesz, szemben a Dunántúllal, de Magyarország nem szegény ország vizekben, különösen a felszín alatti vizekben, hiszen minden ide folyik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víz- és környezetpolitikai tanszékének egyetemi tanára.
Arról is beszélt, hogy a felszín alatti vizekre vigyázni kell, úgy lehet csak kiaknázni, hogy az fenntartható legyen, amit kitermelünk, azt pótolni is kell. Ez a felszín feletti vizekből, a folyókból, a csapadékból lehetséges, és ennek a mennyisége és az eloszlása is kiszámíthatatlan, ennek ellenére a szakértő szerint nem várható, hogy drámai lesz a vízhelyzet Magyarországon.
„A szakma nem várja azt, hogy drasztikus változások legyenek a Kárpát-medencén belül. Csak a gleccsernyelvek visszahúzódásának lesz a hatása, hogy eleinte vízhozam-növekedést okoz, de aztán a végén elfogy, vagy legalábbis csökken. Ezért már jó előre érdemes felkészülni arra, hogy ami van, azzal hogy lehet gazdálkodni” – mondta Szöllősi-Nagy András.
Hogy volt régen...?
