Ezermilliárd forintnál is többet költ a jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban Magyarország arra, hogy az innovatív, kreatív ötletekre vállalkozások épüljenek – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.
Zalaegerszegen, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (Majosz) és a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya 4:PONT:0 című konferenciáján beszélt arról György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, hogy 2030-ig milyen gazdaságpolitikai lépéseket tervez Magyarország. A kreatív vállalkozásokat támogató ezermilliárd forinton felül a hazai egyetemek több mint 300 milliárd forintot fordíthatnak arra, hogy megfelelő innovációs környezetet fejlesszenek a hazai és a betelepülő vállalkozások termelékenységének növelésére.
Az államtitkár úgy fogalmazott: az a cél, hogy Magyarország 2030-ra az életminőség szempontjából Európa első öt országa közé tartozzon. Ehhez négy nagy ügyet fogalmaztak meg, ide értve az innovációs célokon felül a gyors és biztonságos közlekedést, a tiszta, „okos” és megfizethető energiát, valamint a „tiszta ország” céljának elérését.
A közlekedési fejlesztések között említette, hogy a következő 4-5 évben 4000 ezer milliárd forintot költünk közútfejlesztésre, így 2022-23-ra nem lesz olyan település, ahonnan 30 perc alatt ne lehetne elérni valamelyik gyorsforgalmi utat. Folytatódnak a vasútvillamosítások és az autópálya-építések, ez utóbbiak egészen az országhatárokig.
Az energiát illetően György László azt fejtegette, hogy 2030-ra Magyarország villamosenergia-termelésének 90 százalékát szén-dioxid-semlegesen és klímabarát módon fogja megoldani. A „tiszta ország” megteremtését szolgálja a napokban bejelentett szándék, hogy jelentősen korlátozzák Magyarországon az egyszer használatos műanyag termékek forgalmát, de a vízgazdálkodásban és hulladékgazdálkodásban is új rendszereket dolgoznak ki, egyebek mellett a minél nagyobb mértékű újrahasznosítás érdekében.
A konferencia helyszíne, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya a hazai gazdaságpolitika szempontjából is büszkeségre ad okot – mondta az államtitkár. Megelőztük vele a térségbeli konkurenciát, a beruházás határidőben és a tervezett költségkeretben készül el. Nemcsak Európához kapcsol majd minket, de jelentős a délkelet-ázsiai érdeklődés is a tesztpálya iránt.
Említést tett arról is, hogy az 1990-es évek átalakulása „kevésbé hatékony magyar gazdaságot hagyott maga után”, ami a jelenlegi folyamatok mellett a versenyképesség elvesztésével járhat. Jelenleg ugyanis a Magyarországon működő vállalkozások 97 százaléka magyar tulajdonú, de a hazai hozzáadott érték 51 százalékát a külföldi vállalkozások állatják elő, miközben a foglalkoztatottak 26 százalékát alkalmazzák – jelezte az államtitkár. Ezért is fontos növelni a hazai vállalatok hozzáadottérték-termelési képességét.
Hogy volt régen...?
