Új információs központ mutatja be a homokpuszták világát, a táj történetét, változásait, a múltban itt élt emberek hétköznapjait Bugacon.
Bócsa-Bugac buckavilága a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb és domborzatát tekintve is legváltozatosabb része, mondta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője, Kiss Mónika. A területen két nagy buckavonulat húzódik végig, a buckasorokat északkelet felől a bugaci puszta váltja fel, amelynek mai arculatát a több száz éves külterjes állattartás hatásai is meghatározzák. Néprajzi értékei is ehhez kötődnek.
A terület egyben a Kárpát-medencei bennszülött életközösségnek számító pannon homoki gyepek és borókás-nyárasok legjelentősebb őrzője. A bócsai részen található a világ második legnagyobb tartós szegfűállománya, a bugaci rész pedig egy jelentős rákosivipera-populáció otthona. Natura 2000 jelölő és függelékes fajai közé tartozik a magyar futrinka, a pusztuló nyárfákban élő skarlátbogár, az ürge, a homoki kikerics és a homoki nőszirom.
A bugaci állattartás és pásztorélet emlékei ma is megtekinthetők a pusztán. Ezt a világot jelenítik meg a legelésző őshonos háziállatfajták, a csikósok lovasbemutatója és a Pásztormúzeum.
A nemzeti park területrész mellett az Alföldfásítási Múzeum, az Aranymonostor romkertje és a bemutatóhelye is értékes attrakciója Bugacnak. Több hagyományőrző rendezvény és program a Kárpát-medencében élő egykori sztyeppei népek történetének állít emléket. A projekt keretében megépült Puszta Kapuja Információs Központ „a bugaci puszta kapuja”, innen lehet eljutni a nemzetközi szinten is ismert élőhelyre.
Az épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva. A Pásztorélet című tárlat az egykori pásztorvilágot mutatja be. A külterjes állattartás évszázadokon át hatással volt a tájra, nagyban befolyásolva a terület ökológiai viszonyait. A Bugaci buckák között című kiállítás pedig átvezeti a látogatókat a pusztai természetbe, közelebb hozza a közönséghez a puszta különleges élővilágát, felvillantja ennek a rendkívüli, változatos ökoszisztémának az értékeit.
Az információs központ kertjében rovarhotelt és több játékot, például egy ökológiai társasjátékot helyeztek el. A Pásztormúzeumhoz vezető földút mellett pihenőhely készült, további ismereteket adva a puszta növény- és állatvilágáról, a Pásztormúzeumnál pedig fotópont található. Az 1100 méter hosszú Boróka tanösvény is kiegészült új információs táblákkal és élményelemekkel, egyebek mellett erdei xilofonnal és játéktávcsővel.
A kültéri helyszínek már látogathatók, a Puszta Kapuja Információs Központ 2024 tavaszán nyitja meg a kapuit. A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 286,5 millió forint európai uniós támogatásból valósult meg.
Hogy volt régen...?
