Az ország délkeleti részén már több településen is sok az arzén az ivóvízben, van, ahol a megállapított normális szint háromszorosát is eléri.
A 2022-es adatok alapján Magyarországon még mindig vannak olyan települések és járások, ahol a szervetlen arzén szintje meghaladja azt a normál szintet, amely még nem okoz egészségügyi problémákat.
A szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. A vizek arzéntartalma a vízadó geokémiai rétegek sajátosságai szerint természetes eredetű. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 0,01 milligramm/liter (10,0 µ/literes) európai küszöbértéket. Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, de a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a fenti határértéket − írja a Pénzcentrum.
A KSH oldalán található adatokból kiderül, hogy az ország mely részein kell gondolnunk erre a problémára, mielőtt elfogyasztanánk a csapvizet. A kevés éves mintaszám miatt a közelítés érdekében az éves maximális értékek kerültek ábrázolásra. Néhány településen csak a település egy adott településrészére vonatkozik az adat, így például Szentesen Kajánújfalu, Hódmezővásárhelyen Szikáncs, Makó esetében Rákos nevű településrészre.
A legmagasabb koncentrációt a Makói járásban mérték, ott is Maroslele, Óföldeák és Földeák környéke rendelkezik a legnagyobb értékekkel, ott mindenhol minimum 0,0384 mg-ot tartalmaz literenként az ivóvíz. Valamint hasonlóan magas koncentrációt még a Hódmezővásárhelyi járás Székkutas településén mértek. De Csongrád-Csanád vármegye keleti részén mindenhol 0,0154 és 0,023 milligramm/liter koncentráció a jellemző. Ugyanez látszik Békés megye nyugati részén is. Az ország nyugati felében nagyon ritkán mutatkozik elszíneződés, így ott a leginkább arzénmentesebb az ivóvíz.
Káros hatások
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részletes beszámolójából kiderül, hogy az ismert mérgező anyagok között talán az arzénnel kapcsolatban rendelkezünk a legtöbb ismerettel a különböző úton, dózisban és tartóssággal történt egészségkárosító hatást illetően. Az arzén káros hatásai tekintetében, mind embereken történt megfigyelések, mind állatkísérletek alapján rendelkeznek ismeretekkel a kutatók.
A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő.
Kis koncentrációban történő tartós bevitel esetén ezenkívül többféle krónikus, nem daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív- és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek és a cukorbetegség.
Az ivóvízzel kapcsolatban az arzén káros hatásaira vonatkozó emberen végzett megfigyelések többsége viszonylag magas arzénkoncentrációt tartalmazó ivóvizek fogyasztóira vonatkozott. A járványügyileg jól jellemzett tajvani, chilei, argentínai, bangladesi, stb. esetekben az ivóvíz átlagos arzéntartalma általában jóval meghaladta a 0,1 mg/litert. Azonban az újabb megfigyelések kisebb arzénkoncentrációk egyes hatásait is bizonyították.
Hogy volt régen...?
