A napenergia jövője Magyarországon |
![]() |
![]() |
![]() |
2019. november 29. péntek, 07:00 |
A véglegesítés alatt álló új nemzeti energiastratégia kiemelt célja az ország energiafüggetlenségének erősítése – hangsúlyozta az államtitkár. A jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette
Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy mind a négy ponthoz szorosan kapcsolódhat a napenergia hasznosítása. Kiemelte, hogy a tervek szerint a karbonsemleges (nukleáris és megújuló alapú) hazai áramtermelés részaránya 2040-re eléri majd a 90 százalékot, szemben a jelenlegi 60 százalékkal. Ugyancsak 2040-re 20 százalék alá csökkentenék a magyar villamosenergia-import arányát a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról. Kitért arra, hogy a napenergia hasznosításának várható jelentős elterjedése miatt meg kell erősíteni az időjárásfüggő áramtermelés hálózati és a piaci integrációs feltételeit. Az európai és a magyar szabályozás alapján a napelemes áramtermelőknek lényegében egyenlő feltételek mellett kell majd versenyezniük a hagyományos áramtermelőkkel – hívta fel a figyelmet. Hozzátette azt is, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban szeretnék felhasználni, hogy minél több projekt juthasson támogatáshoz. A 2018-19-es intézkedésekről szólva az államtitkár kiemelte a kis- és középvállalkozásoknak kiírt, illetve a lakossági megújuló és energiahatékonysági pályázatok egyszerűsítését és a támogatások növelését. A megújuló alapú villamosenergia-termelés korábbi támogatási rendszerét a tendereztetés váltja fel. Az első METÁR-tendert már kiírták, ennek kiértékelése után 2020-tól folyamatosan jelennek majd meg új tenderek. Éves szinten 2,5 milliárd forint új támogatás áll majd rendelkezésre, ez a várakozások szerint évente 150 milliárd forintnyi beruházást generálhat Magyarországon. |