Hirdetés
Korlátokba ütközik a foglalkoztatottság további bővülése PDF Nyomtatás E-mail
2020. február 03. hétfő, 08:30

grafA munkaerőpiac bővülése egyre inkább korlátokba ütközik. A közfoglalkoztatottak, a munkanélküliek, illetve az inaktívak további bevonásához elengedhetetlen a képzési lehetőségek bővítése, illetve a szakképzés további fejlesztése - állapították meg nyilatkozó elemzők a legfrissebb adatokat kommentálva. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel kiadott jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 38 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 52 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 9,5 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottak száma 24 ezerrel csökkent. Ezzel egyidőben a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt, a munkanélküliek átlagos létszáma 12 ezerrel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban és 8 ezerrel csökkent az előző, szeptember-novemberi három hónapos időszakhoz képest, amikor 3,5 százalékos volt a ráta.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: bár a foglalkoztatottak száma nőtt, a gazdaságilag aktívak száma már három hónapja enyhe csökkenést mutat, ami szintén hozzájárul a munkanélküliségi ráta mérsékelt javulásához. Előre tekintve továbbra is úgy látja, hogy jelentősebb maradhat a munkaerőpiaci fluktuáció, de a munkanélküliségi mutatókat ez érdemben nem érinti, 2020-ban is 3,5 százalék körül ingadozhat a ráta. Mindez azt jelenti, hogy a munkaerőpiac bővüléséből eredő gazdaságélénkítő hatás gyakorlatilag megszűnik, ami hozzájárul a GDP növekedési ütemének idei lassulásához. 

Ezzel szemben a továbbra is dinamikus bérnövekedés még segítheti a fogyasztás bővülését.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén arra mutatott rá, hogy a munkaerőpiac bővülése egyre inkább korlátokba ütközik. Néhány jelentősebb iparágban kezdi éreztetni hatását a világgazdasági lassulás. Számítása szerint versenyképesebb uniós tagállamokkal összehasonlítva még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne a foglalkoztatási ráta, ami további 250 ezer új álláshelyet jelentene. Hozzátette: a munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart Magyarország, a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta gyakorlatilag megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. A gazdaság most elért arra a szintre, amikor már látványos javulást nem lehet elérni munkanélküliségi mutatókban. Magyarország foglalkoztatási rátája már megfelel az OECD-átlagnak. Ennek az elérése volt a könnyebbik feladat, az elithez való csatlakozás nehezebb lesz. Magyarország 70,1 százalékos foglalkoztatottsági mutatóval szerepel az OECD-nél, az élbolyba tartozó Izland, Svájc, Hollandia, Svédország, Németország, Új-Zéland és Japán 77-83 százalékos mutatóval rendelkezik - emelte ki a K&H szakértője.

Szemléletváltásra és új lépésekre van szükség ahhoz, hogy a foglalkoztatottsági ráta további emelkedésnek induljon. A vállalatoknak nyitniuk kell a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka irányába és ehhez fejlesztésekkel meg kell teremteniük a megfelelő hátteret. A csökkent munkaképességűek helyét is meg kell találni a rendszerben, megfelelő munkát kell nekik biztosítani. Fokozni kellene a mobilitást is. Erre az egyik megoldás lehet a munkába járásra fordított idő lerövidítése, de az is, ha az érintettek oda költözhetnek, ahol van munkalehetőség a számukra - fejtette ki Németh Dávid.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője megállapította, hogy a tavalyi negyedik negyedévben ismét dinamikusan emelkedett a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor az is látható, hogy a jelenlegi képzettségi szint mellett egyre kisebb tartalékok vannak a munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatottak, a munkanélküliek, illetve az inaktívak további bevonásához elengedhetetlen a képzési lehetőségek bővítése, illetve a szakképzés további fejlesztése, szögezte le. Az idei évben a lassabb gazdasági növekedés és a csökkenő munkaerő-tartalék miatt várhatóan mérsékeltebb ütemben emelkedik majd tovább a foglalkoztatottak száma - vélekedett a Századvég elemzője.

(Pénzcentrum)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Hírek hozzászólásai

  • Itt. Levegőnek sem néz bennünket a kormányunk. Van viszont remek ASP-n... Tovább...
  • ...szégyen, hogy kormányunk és munkáltatónk" mindenkit minimálbéren ta... Tovább...
  • A szétterülést ez ne állítja meg,hiszen a barnaövezetek is a külső rés... Tovább...
  • A térségnek az M0 nyugat bezárása fontos, ami elviszi a mai terhelő fo... Tovább...
  • ideje... Tovább...
  • Csak jelzem az Államtitkár Úrnak, hogy a kis falvakban csak az alábbi ... Tovább...
  • Normáááális???! !! Nem a bolttulajdonoso knak kellene adni a pénzt, ha... Tovább...
  • Az állam mikor emeli a saját alkalmazottai fizetését? A 2020. évi költ... Tovább...
  • Na, ez a cikk sem mond semmit, megoldásról egy szó sem, pedig ez lenne... Tovább...
  • A sertéspestis rohamosan terjed az országban, már a fél ország fertőzö... Tovább...
  • Az önkormányzati nyomorgás képlékeny, hiszen jut a köztisztviselők nek... Tovább...
  • Ha ennyire sz@r a választási "pénz", akkor nem értem, nálunk pl. miért... Tovább...
  • HÁT? Tovább...
  • Bocsi, de kiegészítem: péntek este névjegyzek zárás, ami most is kb. l... Tovább...
  • Marha jó lesz, már előre érzem! Vasárnapi napon dolgozunk bruttó 35000... Tovább...