Nyolc éve írták alá a korrupcióellenes együttműködési megállapodást Nyomtatás
2019. december 05. csütörtök, 07:00

korrupcioellenesSikeresnek tartják a korrupcióellenes fellépést, hangoztatták állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának nyolcadik évfordulóján, a korrupció elleni küzdelem világnapjához kapcsolódó szerdai rendezvényen, a Kúrián.

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.

Pintér Sándor belügyminiszter a rendezvényen arról beszélt, hogy a tárca nemcsak az általa irányított szervezetek korrupcióellenes küzdelmében vesz részt, hanem a teljes közigazgatás tisztaságáért felel, ennek jegyében vették át a korrupcióellenes tevékenység irányítását a kormányon belül 2014-ben. Mint mondta, a korrupció olyan, mint a rákos megbetegedés, amely belülről támadja a szervezetet és „nem ad neki kegyelmet”, előbb-utóbb felőrli. Úgy vélte, a legfontosabb a korrupciós lehetőségek megelőzése, ami az e-közigazgatás fejlesztését igényli, hogy az ügyfél és az ügyintéző ne kerüljön személyes kapcsolatba, így zárva ki a kísértés lehetőségét. Mint mondta, először a gyorshajtás esetében valósították meg ezt a fajta ügyintézést, majd az online pénztárgépek, az e-számla és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése következett, ami lehetővé tette az üzleti élet megtisztulását is. Az eredmények már látszanak, Magyarországon rendkívül alacsony az áfarés, a számított és befizetett adó közti különbség mindössze 9 százalék, amíg más európai államokban akár 32-34 százalék is lehet.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese házigazdaként arról beszélt, hogy a korrupció elkerülésének és az integritás megőrzésének legfontosabb garanciája a bírói függetlenség. A Kúria minden évben számos, a hétköznapi értelemben korrupciósnak ítélt bűncselekményben hoz ítéletet, például egy önkormányzati ingatlan áron aluli eladása ügyében kimondták: az önkormányzati képviselő gazdálkodás során kifejtett képviselői tevékenysége megalapozhatja a büntetőjogi felelősség vizsgálatát, ha leadott szavazatával olyan döntés meghozatalához járul hozzá, amely valamely bűncselekmény törvényi tényállásának ismérveit valósítja meg. Az elnökhelyettes szerint a Kúria kellő szigorral érvényesíti az állam büntetőigényét, a társadalom rend és átláthatóság iránti elvárásait, a büntető igazságszolgáltatás pedig a sértettek mellett áll. A Kúria idén megújította a középtávú intézményi stratégiáját, amelyben továbbra is kiemelt helyet kap az átláthatóság, a hatékonyság, illetve a bírói hivatásrend által elfogadott erkölcsi értékek, a Kúria elkötelezett a korrupciónak ellenálló szervezeti kultúra fenntartása és az integritásszemlélet megerősítése mellett.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese kiemelte: a szervezet elkötelezett az integritás erősítése iránt. Március óta működik az OBH által kifejlesztett önálló Bírósági Fizetési Portál, amelynek célja a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus fizetési megoldások szélesebb körű biztosítása, a befizetések ellenőrzésének megkönnyítése. Elmondta azt is, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók integritástudatossága kimagasló, az integritáskultúra magas szinten elterjedt a szervezetben. A bírák integritással kapcsolatos tudatossága évről évre erősödik, az ítélkezésben a törvényesség, a pártatlanság, a tisztesség és a diszkriminációmentesség mint alapvető értékek maradéktalanul érvényesültek ebben az évben is.

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese felidézte, hogy az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészségi hatáskörbe került, így még hangsúlyosabbá vált a Központi Nyomozó Főügyészség korrupcióelleni küzdelemben játszott szerepe. Szólt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) fennálló együttműködésről, és elmondta, minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, elrendelték a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták. Az OLAF 2018-as jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között – emelte ki. Mint mondta, az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökken: 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6, 2018-ban 4, míg 2019-ben eddig még egy sem. Az OLAF egyre gyakrabban olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – jegyezte meg. Szavai szerint az ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Európai Unió igazságügyi együttműködésének (Eurojust), Magyarország tavaly kezdeményező tagállamként 117 ügynek, míg megkeresett tagállamként 109 ügynek volt részese, és az ország első helyen áll a tagállamok között a kiemelt bűncselekményeket érintő információátadásban.

Domokos László számvevőszéki elnök üdvözölte a célzott és összehangolt intézkedéseket a korrupció ellen. Közölte, hogy az ÁSZ idén több mint ezer szervezetnél ellenőrizte a korrupció elleni védettséget, és különösen magas korrupciós kockázatokat állapított meg az egészségügyben. Kiemelte a pártok gazdálkodását is, hangsúlyozva, hogy az adófizetőktől és a támogatóktól kapott pénzekkel szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan kell gazdálkodni. Az ÁSZ elnöke a korrupció elleni fellépés hatékony eszközének látja a digitalizációt, ezért sürgette annak széles körű alkalmazását az adó- és hatósági ügyintézésben. A korrupció megelőzésének rendszere ugyanakkor kiépült, és ezt a gazdaság növekedése is igazolja – tette hozzá megjegyezve, hogy a korrupcióval terhelt államokban a magyarországival épp ellenkező folyamatok indulnak el, vagyis csökken a termelékenység és visszaesnek a beruházások. kifogásolta az ÁSZ vezetője a nemzetközi korrupciós rangsorokat, mivel azok szerinte nem felelnek meg a mérésekkel szemben támasztott tudományos követelményeknek. Kiemelte ezek közül a Transparency International Corruption Perception Indexet, és megalapozott eredményre vezető mérési módszertant sürgetett a kifogásolt eljárások helyett.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke is megbízható számítási megoldást szorgalmazott, mivel úgy látja, hogy a tagállamok közbeszerzési piacainak összehasonlítása hiányos adatbázison alapul, így nem megbízható. Szerinte a magyar közbeszerzési rendszerben a bírságolási rendszer következetes, ezért visszatartó ereje van. Véleménye szerint ennek is köszönhető, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevői egyre inkább jogszerűségre törekednek. A KH Európában egyedülálló módon, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a megkötött közbeszerzési szerződések teljesítését és módosítását, az integritást pedig a saját szervezeti változásaiban is érvényesíti. A hatóság vezetője a verseny erősítése és az átláthatóság javítása érdekében továbbra is a nem nyilvánosan, vagyis a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások jelentős visszaszorítását nevezte a KH egyik fő céljának.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kifejezte a jegybank elkötelezettségét az integritásalapú szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése iránt. hozzátette, hogy az MNB továbbra is olyan megelőző eszközökkel él, amelyek akadályozzák a normasértést, a korrupciót, hatósági eljárásai pedig már tavaly áttértek a követhetőbb és biztonságosabb elektronikus ügyintézésre. A jegybank felügyeleti területének alapelve szerint minden munkafolyamat elkülönülő ügyintézési folyamatokon és vezetői ellenőrzési pontokon megy keresztül. Az integritást a jegybank a képzési tevékenységében, valamint a belső szabályrendszer fejlesztése során is figyelembe veszi. Kandrács Csaba tájékoztatása szerint az OECD Vesztegetés Elleni Munkacsoportja sem fogalmazott meg ajánlást, miután az év elején megvizsgálta az MNB tevékenységét.

Ossza meg a bejegyzést

 
Kapcsolódó cikkek