Hirdetés
Kockázatot lát a béremelkedésben a számvevőszék PDF Nyomtatás E-mail
2019. augusztus 06. kedd, 07:00

allami szamvevoszekA 2016-ban megindult bérfelzárkózás jótékony hatással volt a gazdasági növekedésre, azonban a munka termelékenységének növekedési ütemét tartósan meghaladó béremelkedés kockázatokkal jár, ami alkalmazkodási kényszert teremt mind a versenyszféra, mind a közszféra számára a munkatermelékenység növelése és a hatékonyság javítása érdekében.

Ezt állapította meg az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a gazdasági növekedés tényezőiről készített legfrissebb elemzése. A számvevőszék honlapján olvasható tanulmány a 2008-2018 közötti gazdasági folyamatok elemzésével, a máig ható tendenciák azonosítása alapján a jövőbeni feladatokra vonatkozó következtetéseket igyekszik megfogalmazni. Előre bocsátja, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott növekedési pályára állt. 2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 5 százalékkal nőtt, jelentős külkereskedelmi többlet keletkezett, és a felhalmozás meghaladta a GDP egynegyedét.

Az ÁSZ rámutat, hogy az elemzett időszakban a gazdasági növekedés üteme és a külkereskedelmi egyenleg változása között fordított összefüggés állt fenn: amikor a bruttó felhalmozás jelentősen nőtt, akkor a külkereskedelmi egyenleg számottevően romlott, de a külkereskedelmi egyenleg mindig aktívumot mutatott.

A külkereskedelem jelentős többletét finanszírozási oldalról elsősorban az alapozta meg, hogy a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok felhalmozási kiadásai a globális pénzügyi válság hatására lényegesen lecsökkentek, mindkét szektor nettó hitelnyújtóvá vált, és az elemzett tízéves időszak egészében az is maradt. Ugyanakkor a háztartások megtakarítási hajlandóságában 2016-tól lényeges változás állt be: 2015-re a devizahitelesek kényszer-hiteltörlesztése befejeződött, a lakossági beruházások élénkülnek, a háztartások egyre több hitel vesznek fel, és fogyasztásuk dinamikusan nő.

E változások következtében a háztartási szektor már kevésbé képes hozzájárulni a külkereskedelmi többlet finanszírozásához. Ez az egyik olyan tényező, amelyet a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szempontjából figyelembe kell venni – hangsúlyozza az elemzés. Ezért a külkereskedelmi egyensúly megőrzése azt kívánja meg, hogy a közszféra túlköltekezése megszűnjön – mutat rá az ÁSZ.

2016-tól kezdve a keresetek dinamikusan nőttek, ami hozzájárult a háztartások fogyasztásának és felhalmozásának az emelkedéséhez, egyben gyengítette a külföldi munkavállalás vonzerejét is. Az eddigi béremelkedések bérfelzárkóztatásnak tekinthetők, ezért nem veszélyeztették a magyar gazdaság versenyképességét. A jövőre nézve azonban kockázatot jelent, ha az átlagkeresetek növekedése tartósan meghaladja a munka termelékenységének az emelkedését, mivel ez együtt jár a fajlagos munkaerőköltségek emelkedésével, az inflációs nyomás erősödésével, az importcikkek iránti kereslet bővülésével. Ez utóbbi két hatást a lakossági megtakarítások ösztönzésével, például a kamatbevételek adójának mérséklésével vagy elengedésével lehet ellensúlyozni – áll az elemzésben.

A fajlagos munkaerőköltségek növekedése alkalmazkodási kényszert jelent. Magyarország versenyképességének kulcskérdése a termelékenység növelése. A munkabérek dinamikus növekedése éppen erre ösztönöz – szögezi le az elemzés. Egyfelől a munkaerő a magasabb béreket megfizetni tudó, azaz termelékenyebb munkahelyek felé áramlik, másfelől kifizetődővé teszi a munkaerő technikával történő helyettesítését. Az elmúlt tíz évben a nem pénzügyi vállalkozások nettó hitelnyújtókká váltak, következésképpen komoly forrásokkal rendelkeznek a szükséges beruházásokhoz.

Az ÁSZ elemzése azt is bemutatja, hogy a közszféra béreinek dinamikus emelése rontja a költségvetés egyensúlyi helyzetét, viszont visszafogott béremelés esetén folytatódna az elvándorlás. Következésképpen a költségvetési szférában is a hatékonyság javításával szükséges megteremteni a bérfelzárkóztatás folytatásának fedezetét – állapítja meg a számvevőszék elemzése. Hosszabb távon a közszférában is a technikai, technológiai fejlesztések, a digitalizáció teremtik meg a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésének feltételeit.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Hírek hozzászólásai

  • Ha ennyire sz@r a választási "pénz", akkor nem értem, nálunk pl. miért... Tovább...
  • HÁT? Tovább...
  • Bocsi, de kiegészítem: péntek este névjegyzek zárás, ami most is kb. l... Tovább...
  • Marha jó lesz, már előre érzem! Vasárnapi napon dolgozunk bruttó 35000... Tovább...
  • Ezt az önkormányzati választást is a méltatlanul alulfizetett - a bér ... Tovább...
  • Nem keserves, hanem bonyolult. Sajnos a demokrácia már csak ilyen... Tovább...
  • Emelkedtek a bérek? Érdekes én ezt nem vettem észre. Még mindig 38.650... Tovább...
  • Nevetséges. Papíron lehet emelni a garantált bérminimumig, a dolgozó e... Tovább...
  • Honnan veszik ezeket az adatokat?! A közszolgálatban dolgozó döntő töb... Tovább...
  • Szerintem mind tudjuk hol, vagyis ki(k)nél van a pénzünk. Tovább...
  • Dolgozói szegénység van már 11. éve az önkormányzatokn ál dolgozó közt... Tovább...
  • A köztisztviselők nél már 11. éve megtorpant a béremelkedés! Valahogy ... Tovább...
  • Milyen bérnövekedés? Ja persze valahol Budapesten, mert itt vidéken, p... Tovább...
  • Ami az egész dolog pikantériája, hogy a miniszteri biztos pont egy oly... Tovább...
  • "2019 utolsó napján"???????? ? Tovább...