Megtorpant a bérek emelkedése Nyomtatás
2019. július 03. szerda, 06:00

penztarcaA költségvetési szektorban kifut a tavalyi bérrendezés hatása, emiatt a várakozásoktól elmaradt, és több mint két éve a legszerényebb volt a keresetek emelkedése áprilisban. Így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal friss adatait.

A KSH jelentése szerint áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 9,0 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előző hónapban 10,2 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 9,1 százalékos volt az éves emelkedés. A reálkeresetek májusban 4,9, az év első négy hónapjában 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. A legalább 5 munkatársat teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál tizedik hónapja kétszámjegyű, áprilisban 10,3 százalékos volt a keresetek közfoglalkoztatottak nélkül számolt emelkedése. A költségvetési szerveknél, a közfoglalkoztatottakat nem számolva, 0,8 százalékkal haladta meg a bruttó és a nettó átlagkereset a tavaly áprilisit.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy hosszú idő után először negatív meglepetést hozott a friss bérstatisztika. Egy számjegyű bérnövekedési ütemre legutóbb 2017 januárjában volt példa. Az elmúlt években megszokottakhoz képest mérsékeltebb bérkiáramlást egyértelműen a költségvetési szférában kifutó bérrendezések okozzák.

Ezzel szemben a versenyszféra bérnövekedése lassult ugyan áprilisban, de még mindig két számjegyű volt. Átlag felett nőnek a bérek mind az építőiparban, mind a feldolgozóiparban. Ezzel szemben a szolgáltatások esetében több piaci szektorban is meglepő lassulás tapasztalható (például az információ, kommunikáció területén), és persze az állami szolgáltatások területén. Itt a közigazgatást kell kiemelni, ahol éves összevetésben csökkentek a bérek, vélhetően a tavalyi magas bónuszkifizetések miatt.

Előre tekintve az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy átlagosan közel 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban, ezt főként a munkaerőhiány okozta béremelés hajthatja. Mindeközben pedig egyre inkább elkerülhetetlenné válik egy újabb jelentősebb bérrendezési folyamat beindítása a közszférában, ugyanis az idei év eleje óta ismét erősen elkezdett szétnyílni a köz- és versenyszféra közötti bérolló.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint áprilisban elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum-emelések hatására nőttek a bérek. Nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában a KSH módszertanának év eleji változása, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak – jegyezte meg az elemző.

2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 46,7 százalékkal nőttek, ami példátlan felzárkózást jelent a magyar nemzetgazdaság történetében. A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 52 százalékkal nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan ütem. Idénre 10 százalékot némileg meghaladó bérnövekedést vár a Takarékbank, a reálbér-növekedés pedig 6,5 százalékos lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatnak - tette hozzá Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy a bérdinamika kismértékű lassulása mögött elsősorban a költségvetési szféra lassabb béremelkedése áll. A keresetek azonban továbbra is az áremelkedést jelentős mértékben meghaladó ütemben emelkednek. A versenyszférában továbbra is 10 százalék feletti ütemben nőnek az átlagos keresetek, felhajtja az árakat a munkaerőért folytatott, továbbra is erős verseny, de a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji 8-8 százalékos emelése is közrejátszott. Az év egészére 10 százalék körüli átlagos béremelkedést vár az elemző, aki megjegyezte: az adatokból az is látszik, hogy a közszférában a bérek további emelésére van szükség.

Ossza meg a bejegyzést

 
Kapcsolódó cikkek