Hirdetés
Megyei közgyűlések: választás után PDF Nyomtatás E-mail
2014. október 27. hétfő, 08:00

gyenesiiA megyei közgyűléseknek érdemi feladata egyelőre alig van, de a nagyjából semmiről is mindenütt a fideszes többség dönthet. A civilek e testületekből csaknem teljesen kiszorultak: országosan mindössze négy mandátumot tudtak elcsípni, ebből kettő a Somogyért Egyesületé – írja a Népszabadság.

A civileknek nem kedvez ma a politikai környezet – kommentálta az önkormányzati választás eredményeit a Somogyért Egyesület elnöke.

Gyenesei István egykori önkormányzati miniszter nyolcadik ciklusát kezdi meg a Somogy Megyei Közgyűlés tagjaként, így látott már szebb időket is: az általa vezetett civil szervezet húsz éve mindig dobogós volt a képviselő-testületben, s három ciklusban is ők adhatták az elnököt. Ilyen sikert társadalmi szerveződés másutt soha nem ért el, de a legtöbb megyében általában szereztek néhány képviselői helyet.

A helyi közügyek intézése – az „önkormányzás" – tipikusan a civileket tömörítő, aktuálpolitikai érdekektől függetlenül működő társadalmi szervezetek dolga lenne, de a pártok elhitették, hogy a helyi közösségek számára is csak ők tudják megmutatni a helyes utat – véli Gyenesei. A politikusok iránti közbizalom folyamatosan csökken, szerinte a polgárok mégis beletörődtek abba, hogy a saját érdekeiket pártpolitikusok nélkül képtelenek érvényesíteni, mi több: elfogadták, hogy azokat helyettük fogalmazzák meg.

Üdítő kivétel, hogy a nagypolitika legalább a községekben továbbra sem jut érdemi szerephez – emelte ki. A települések döntő többségén – a mintegy 3200-ból csaknem 2500 helyen – ugyanis független polgármestert és független helyi képviselőket választottak. A városokban és a megyékben viszont kivétel nélkül a pártok között dőlt el a verseny, s a civilek mindössze Somogyban tudtak két, Szabolcs és Vas megyében egy-egy közgyűlési mandátumot megszerezni.

Fura dolog, de a társadalmi szervezetektől a pártok jobban tartanak, mint politikai riválisaiktól – állítja Gyenesei. Pedig a helyi kezdeményezéseket nem ellenfélként kellene kezelniük – hangoztatta –, hiszen a nem felülről irányított, hatékony civil kontroll a mindenkori hatalom számára is fontos: visszaigazolhatja a döntések helyességét, illetve jelzi, ha korrekcióra van szükség.

Mindezt Gyenesei egy 2006-os példával támasztja alá: akkor Somogyban húsz mandátumot szerzett a Fidesz, s tíz-tíz helyet az MSZP és a Somogyért Egyesület is. Tehát patthelyzet alakult ki, és a Fidesz végül inkább a szocialistákkal lépett koalícióra, ami politikatörténeti kuriózumnak tűnik. A helyzet azért is pikáns, mert a civil politikus úgy lett a Gyurcsány-kormány minisztere, hogy közben a megyéjében az MSZP ellenzéke volt.

Amúgy Somogyban a Fidesz már korábban kitalálta azt, amit a fővárosban most akar megvalósítani: a megyében négy évvel ezelőtt megszüntették a frakciókat. Gyenesei úgy látja, ennek fő célja az volt, hogy a 2010-ben még második legtöbb képviselővel rendelkező egyesületük megszólalási lehetőségeit korlátozzák. Szerinte ez is mutatja, hogy a civilektől mennyire tart a politika.

Most a kormányoldal mindenütt abszolút többséggel rendelkezik, ezért nincs szükség semmilyen alkura. Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy éppen Somogyban a legkisebb a támogatottságuk: nem érte el a 48 százalékot, amit Gyeneseiék egyesületének viszonylag jó szereplésével lehet magyarázni. Ők mintegy 14 százalékot szereztek, s a megyében – megelőzve az összes baloldali pártot – a harmadik legjobb eredményt érték el. Egyébként száz-kétszáz szavazaton múlott, hogy Somogyban a Fidesz önmagában többséget szerzett.

Arra a felvetésünkre, hogy a megyei közgyűlések összetétele érdemi hatáskörök híján legfeljebb politikai okokból érdekes, Gyenesei leszögezte: az utóbbi két esztendőben a testület érdemi munkát valóban alig végzett. A korábban országosan felhalmozott több százmilliárdos adósság átvállalásáért cserében államosították ugyanis a megyei intézményeket, Somogyban például új iskolát és kollégiumot, értékes kastélyépületeket és egy balatoni ifjúsági tábort is.

Ezzel a megyei önkormányzatok intézményfenntartó feladatai teljes egészében megszűntek. A területfejlesztés korábbi szervezeti rendszerének átalakításával pedig a közgyűlések térségi fejlesztések előkészítésében és finanszírozásában betöltött szerepét is elvették. Igaz, a területfejlesztés elvileg továbbra is megyei hatáskör, csakhogy ennek gyakorlatát egyelőre semmiféle jogszabály nem garantálja, és a források is hiányoznak – jelentette ki Gyenesei.

Az utóbbi néhány esztendőben a megyei önkormányzat tevékenysége Somogyban nagyjából annyiban ki is merült, hogy összegyűjtötték a helyi önkormányzatok területfejlesztési elképzeléseit – tette hozzá. Ehhez pedig szerinte nem lett volna szükség közgyűlésre, mert ezt a munkát az apparátus hibátlanul el tudta végezni saját maga.

A választott önkormányzat – és a most nemigen létező feladatok ellátásához például Somogyban szükséges csaknem negyven fős apparátus – fenntartása így teljesen feleslegesnek tűnik. Ezt nem vitatja Gyenesei, hiszen míg korábban 24 milliárd forint sorsáról dönthettek, az idén ennek egy százalékával gazdálkodhatnak, ami nagyjából a hivatal és a közgyűlés működési költségeit jelenti.

Reméli azonban, hogy előbb-utóbb érdemi hatásköröket és forrásokat is kapnak, és akkor a területfejlesztésre szánt pénz felhasználása során a jelenleginél talán jobban érvényesíthetnék a megye érdekeit. Ma különben a Fidesz nem sokat kockáztatna ezzel, hiszen mindenütt a saját emberei vannak többségben. Erre Gyenesei úgy reagált, hogy a hatáskörök átadása a jelenlegi centralizált döntési mechanizmussal nehezen egyeztethető össze, ráadásul a Fidesz a saját helyi embereiben sem feltétlenül bízik. Emiatt kérdéses – fogalmazott –, hogy a megyékkel hosszú távon egyáltalán mit is akarnak kezdeni.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ez hányadik átszabás 2010. óta? A sokadik, mert nem működik a rendszer. Miért ne... Tovább...
  • Ha a párbeszéd híve lenne, már régóta intézkednie kellett volna a szociális terü... Tovább...
  • Nehogy már a szülő vagy az óvodapedagógus - aki ismeri a gyereket tetőtől talpig... Tovább...
  • Ez csak szöveg az állam részéről - a költségvetési törvényben 2020-ban is (mint ... Tovább...
  • Én a bérpapíromon még mindig nem látok több fizetséget. A 20%-os "béremelésük" p... Tovább...
  • Valaki felhomályosítha tna már a kormány oldalról, hogy a hivatali dolgozók miér... Tovább...
  • A 38.650,-os illetményalapot kellene emelni, hogy jelentsen is valamit a béremel... Tovább...
  • Azonnali, legalább 50%-os béremelést az önkormányzati köztisztviselők nek!!! Az ... Tovább...
  • "A rendszerváltás egyik legfontosabb és talán az egyik legsikeresebb vívmánya az... Tovább...
  • Furcsa hogy ezek a polgármesterek megússzák a börtönt.egy kis pénzbünti aztán jó... Tovább...
  • Szociális ágazat - elfelejtett ágazat. Persze elfelejtett ágazat még a közgyűjte... Tovább...
  • A magyar minimálbér még itt Kelet-Európában is kevés, már a románok is leelőznek... Tovább...
  • A magyar falu legnagyobb problémái - nincs munkahely, nincs a helyi lakosság igé... Tovább...
  • A közfoglalkoztat ásban érettségivel és esetleg felsőfokú képesítéssel rendelkez... Tovább...
  • Akkor gondoljunk egy kicsit a szakképzettségg el rendelkező közfoglalkoztat otta... Tovább...