Több település önkormányzata fogott össze a helyi roma kisebbséggel, hogy legalább a saját fenntartásuk érdekében megtermeljék maguknak a konyhakerti zöldségeket. A kezdeményezések néhol sikert arattak, de van, ahol a magok, palánták elültetése után a kapálásra már nem maradt energia.

A dél-borsodi Igrici faluban a segélyen élő romák létrehoztak egy szövetkezetet és intenzív uborkatermelésbe kezdtek. Az alapító Nótár Zoltán elmondta, hogy paradicsomot, paprikát és főként uborkát termesztenek a rendelkezésre álló 8,2 hektáron. „Huszonnégy roma dolgozik nálunk, sokan csak uborkás cigányoknak hívják őket a faluban, de nem rosszindulatból” – mondta Nótár Zoltán.

Bükkszentmártonban tíz család kapott kisebb földterületet a falu határában, hozzá ingyen vetőmagot és szerszámokat. A falu polgármestere sikeresnek tartja a programot, bár csak jövőre várnak igazi hasznot a szociális földművelésből. „Babot, kukoricát és burgonyát ültettek a romák, de mivel korábban legelő volt a művelésre felajánlott terület, zöldséget csak a jövő tavasszal érdemes vetni” – magyarázta Burai Artúr kisebbségi elnök.

Kerecsenden vetőmagot és palántát adtak az önként jelentkezőknek. „Itt mindenkinek van saját kertje, negyvenet sikerült bevonnunk a programba” – mondta el a polgármester, Sári László. Tervezik, hogy a jövőben a gyümölcstermesztésbe is belefognak.

Istenmezején pár éve ugyancsak megpróbálkoztak a parlagon lévő földek hasznosításával, ott azonban kudarccal zárult a kísérlet. Kotroczó István polgármester szerint aki a saját kertjét is hanyagolja, nem műveli, arról nehéz elképzelni, hogy majd nagyobb területtel elboldogul. Esetükben hiába parcellázták szét a földeket, a végén a legtöbb veteményt felverte a gaz.

Becslések szerint 750 ezer roma él Magyarországon – állítja a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet legfrissebb felmérése. A legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon élnek, és minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között – írja a romnet.hu.

A kutatás előzetes adatai szerint rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói, a képzettebb romáknak csak töredéke dolgozik. A 16 és 64 év közöttieknek csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, míg csaknem 30 százalékuk munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egyharmadában csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet szerint tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is úgy nő fel, hogy nincs munkalehetősége. A kilátások pedig nem túl jók. A felmérés előzetes adatai alapján megállapították azt is, hogy a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.

Ossza meg a bejegyzést